A kormány a munkaerőpiacon is készül a járvány második hullámára

A koronavírus-járvány előtt reális célnak nevezte, hogy a munkanélküliségi ráta Magyarországon lesz a legalacsonyabb, példaként Csehországot említette. A kormány számításai szerint a közeljövőben ismét elérhető a 4 százalék alatti munkanélküliség?

A Gazdaságvédelmi akcióterv egyik legfontosabb eszközeként munkahelymegőrző és munkahelyteremtő intézkedéseket vezettünk be, amelyek mostanáig több mint egymillió munkavállalón segítettek. A munkahelyvédelmi bértámogatási program lehetővé teszi a vállalkozásoknak, hogy három hónapon át csökkentett munkaidőben foglalkoztassák a munkavállalóikat, állami támogatással. A kutatási, innovációs és fejlesztési szektor magasan képzett dolgozóinak munkahelyeit is speciális bértámogatással védjük. Emellett a munkahelyteremtő bértámogatási programmal a munkájukat elvesztetteket segítjük kilenc hónapon keresztül. Csak az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által gondozott bértámogatási programok összességében közel 270 ezer munkahely megőrzését és újrateremtését tették lehetővé. A koronavírus okozta megtorpanás után a munkanélküliségi ráta folyamatos csökkenését várjuk.

A kormány több döntése irányult az egyes gazdasági szektorok megsegítésére. Terveznek további lépéseket a válság sújtotta ágazatokban?

Folyamatosan monitorozzuk a munkaerőpiac változásait, és ahol szükséges, a kormány az eddigi intézkedéseken felül a gazdasági növekedés érdekében kész újra beavatkozni. A Gazdaságvédelmi akcióterv elemei – az adócsökkentések és a szektorspecifikus intézkedések – a gazdaság dinamizálását szolgálják. Egy sikeres válságkezelés ugyanis hatalmas lökést adhat az ország fejlődésének, felgyorsíthatja a felzárkózást a nyugati országok fejlettségi szintjéhez.

Mit tapasztaltak, mely ágazatokat és cégeket érintette leginkább a válság?

A visszaesés elsőként a turizmus-vendéglátásban, a feldolgozóiparban, a járműiparban és a szolgáltató szektorban volt tapasztalható. A válság a cégeket mérettől függetlenül egyformán negatívan érintette, azonban ma úgy látjuk, hogy a megtorpanás átmeneti volt, a nagyobb vállalatok a működésük átszervezése után, április vége óta sorra indították újra a termelésüket. Ha a területi adatokat nézzük, a kedvezőtlen munkaerőpiaci hatások először a nyugati megyékben jelentkeztek, majd fokozatosan áthúzódtak a keleti országrészbe. A legfrissebb adatok már azt mutatják, hogy a júniusi mélyponthoz képest mindenhol csökken a regisztrált álláskeresők száma. Országosan 25 ezerrel vannak kevesebben, mint bő másfél hónappal ezelőtt. Az új álláshelyek száma is folyamatosan emelkedik, a munkaerőpiac láthatóan kezd magára találni.

A jelenlegi foglalkoztatottsági adatok alapján mit vár a kormány a munkaerőpiacon a következő hónapokban?

Bizakodásra ad okot a gazdaság újraindulása, ami újabb lökést ad a munkaerőpiacnak. Várakozásaink szerint a tendencia folytatódhat, azaz az említett júniusi mélypont után folyamatosan csökkenhet a munkanélkü­liek száma, a foglalkoztatás pedig fokozatosan a válság előtti szintre emelkedhet. Van mire alapoznunk, hiszen a munkaalapú társadalom kiépítése 2019 végéig látványos eredményeket hozott, a legfontosabb mutatókban euró­pai szinten is élen jártunk.

Ha a koronavírus-járvány második hulláma is eléri Magyarországot, újra előtérbe kerülhetnek a rugalmas foglalkoztatási formák. Milyen eszközökkel kívánja támogatni a kormány a munkavállalásnak ezeket a típusait?

A tervek között szerepel a távmunkában végezhető tevékenységek bővítése, a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodás új alapokra helyezése. A munkavégzés helye a munkavédelmi előírások betartásával szabadon választhatóvá válna. A módosítás lehetőséget adna arra, hogy a tételes elszámolás helyett a munkáltató kvázi átalányként a mindenkori minimálbér összegének 10 százalékáig járuljon hozzá a rezsiköltségekhez. A szükséges eszközök beszerzését is támogathatja a cég, akár kedvezményes adózási feltételek mellett. A vállalkozásoknak a tevékenységi köreiket, a működési sajátosságaikat, a dolgozóik munkakörét figyelembe véve érdemes a távmunka mellett dönteniük, ha az nem gátolja a munkavállalókat feladataik elvégzésében. Az ITM által kezdeményezett szabálymódosításról már az ősszel döntés születhet.

Az elmúlt évek dinamikus bérnövekedése fennmaradhat a továbbiakban? Milyen ütemre számítanak az év hátralévő részében?

A meghozott kormányzati intézkedések, a bértámogatások, az adókedvezmények, az év végéig tartó hitelmoratórium, a járulékfizetési kötelezettség elengedése, a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése egyaránt hozzájárul a társadalmi és a gazdasági károk mérsékeléséhez, a munkahelyek megőrzéséhez. A járvány elleni védekezés első szakaszának elmúltával, a gazdaság helyrerázódásával párhuzamosan újraindult a foglalkoztatás bővülése, így a béremelkedés is dinamizálódhat. Az idei évre azzal számolunk, hogy a keresetek növekedése valamelyest mérsékeltebb lehet a tavalyinál-tavalyelőttinél, a reálbérek emelkedése azonban töretlen maradhat.