A héthavi hiány az eredeti 367 milliárd forintos előirányzat 589,9 százaléka.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) már májusban bejelentette be, hogy az államháztartás központi alrendszerének előrejelzett idei pénzforgalmi hiánya 1890 milliárd forintra emelkedett, miután a kormány a koronavírus-járvány gazdasági hatásait mérsékelni hivatott fiskális politikai lépésekre tekintettel a 2,7 százalékáról a GDP 3,8 százalékára emelte a 2020-as költségvetés eredményszemléletű hiánycélját.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Július végéig a központi alrendszer bevételei az előző év azonos időszakához képest 543,6 milliárd forinttal, 4,5 százalékkal emelkedtek, a kiadások 2355,9 milliárd forinttal, 19,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának összegét.
A központi költségvetés 1841,4 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 336,3 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 12,7 milliárd forintos többlettel zárták az idei év első hét hónapját.
Nagyot nőtt az államháztartás finanszírozási igénye
Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 1094 milliárd forint , a negyedéves GDP 10,6 százalékát tette ki a második negyedévében az előző negyedévi 152 milliárd forint és 1,4 százalék után. A június végén zárult egy évben pedig 2277 milliárd forint, a GDP 4,9 százaléka volt – közölte a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az államháztartás névértéken számított konszolidált, adóssága az idei év közepén 32 432 milliárd forintot ért el, ami GDP 70,2 százalékának felel meg, az uniós módszertannak megfelelően az Eximbank adósságát is figyelembe véve az úgynevezett maastrichti 33 200 milliárd forinton állt, ami a GDP 71,9 százaléka a tavaly év végi 31 040 milliárd forint és 66,4 százalék után.
