Rekordmértékben csökkent Svédország gazdaságának teljesítménye a második negyedévben, jóllehet a skandináv állam más, jóval lazább stratégiát választott a koronavírus-járvány kezelésére mint a világ más fejlett országai.
A svéd statisztikai hivatal pénteken kiadott második becslése szerint
a hazai össztermék (GDP) negyedéves összevetésben 8,3 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 7,7 százalékkal esett vissza április-júniusban.
Elemzők az első becsléssel megegyező értékekre, 8,6 százalékra, illetve 8,2 százalékra számítottak.
A csökkenés a gazdaság minden szegmensére kiterjedt, de a járvány különösen jelentősen,
negyedéves összevetésben 18,2 százalékkal vetette vissza az exportot, valamint 7,7 százalékkal a háztartások fogyasztását.
Míg Európa nagy része egy időre bezárkózott, Svédországban a 16 év alatti diákok továbbra is iskolába jártak, és a kávézók, éttermek, üzletek is nyitva tartottak. Mindazonáltal a svéd kormány felszólította az embereket az utazások elhalasztására, és hangsúlyozta a társadalmi távolságtartás fontosságát, továbbá betiltották 50 főnél népesebb rendezvényeket.
Ezzel a különutas politikával Svédország annyit ért el, hogy az első negyedévben még 0,1 százalékkal nőtt a gazdaság, a második negyedévben viszont nagyobb visszaesést szenvedett el, mint régiós társai. Dániában ugyanis 7,4 százalékkal,
amely főleg gyógyszereket és élelmiszereket exportál.
A svéd kormány javította éves előrejelzését: az idei évre 4,6 százalékos GDP-csökkenéssel számol, a jövő évre pedig 4,1 százalékos emelkedéssel. Két hónappal ezelőtt még hat százalékos visszaeséssel számoltak 2020-ra, a jövő évre pedig mindössze 3 százalékos növekedéssel.
Esett a finn GDP, de a legkevésbé az euróövezetben
Finnország hazai összterméke (GDP) 4,5 százalékkal csökkent a második negyedévben az előző három hónaphoz képest, ami azonban így is a legjobb gazdasági teljesítményt jelenti az euróövezeti tagállamok körében – derült ki a finn statisztikai hivatal pénteken kiadott jelentéséből.
Az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) előzetes adatai szerint az euróövezet GDP-je 12,1 százalékkal csökkent április-júniusban,
az egyes tagállamok közül a legnagyobb mértékben, 18,5 százalékkal Spanyolországban, a legkevésbé pedig Finnországban.
Éves összevetésben naptári kiigazítással számolva 6,4 százalékkal esett vissza a finn gazdaság a második negyedévben.
Január-márciusban az előző negyedévhez képest 1,9 százalékkal, éves szinten pedig 1,3 százalékkal csökkent a GDP.
A második negyedévben – hasonlóan más fejlett országokhoz – a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szenvedte el a legnagyobb csapást a koronavírus-járvány miatt, teljesítménye 44,3 százalékkal esett vissza az előző negyedévhez képest, míg a szállítás és raktározásé 17,7 százalékkal csökkent.
Jussi Hiljanen, a finn statisztikai hivatal vezető közgazdásza több tényezővel magyarázta, hogy az európai társországokhoz képest miért volt jóval kisebb a GDP-csökkenés üteme Finnországban.
Ennek egyik oka, hogy a koronavírus-járvány elején bevezetett zárlat nagyon sikeresnek bizonyult a fertőzés feltartóztatásában,
aminek köszönhetően a szigorú intézkedések többségét két és fél hónap múlva feloldották.
Másrészt Finnország posztciklikus ipara és jelentős nagyságú rendelésállománya hozzájárult ahhoz, hogy a termelést fenntartsák tavasszal és nyár elején – mutatott rá Hiljanen, aki azonban arra figyelmeztetett, hogy az új megrendelések elmaradása az év hátralévő részében érezteti majd hatását.
