Beváltotta a hozzá fűzött reményeket a bértámogatási program
A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai miatt a kormány gazdaságvédelmi akciótervet hirdetett. Az akcióterv részeként három bértámogatási programot is bejelentettek: a munkahelyvédelmi bértámogatást, a kutatási, fejlesztési és innovációs szektor magasan képzett munkavállalóinak bértámogatását (kutatás-fejlesztési bértámogatás), valamint a munkahelyteremtő bértámogatást. A programok három–hat hónapig bérkiegészítésekkel nyújtanak segítséget a munkáltatóknak munkavállalóik továbbfoglalkoztatásához, a munkahelyek megtartásához és új munkahelyek teremtéséhez. A kormány célja a munkanélküliségi ráta koronavírus-válság okozta növekedésének lassítása volt, amelyet a vállalatok likviditásproblémáinak átmeneti enyhítésével igyekszik elérni. Ez a későbbiekben segítheti az újraindulást, és a gyártási kapacitások visszaépítése is gyorsabban mehet végbe. A programoknak már 250 ezer munkavállaló foglalkoztatásának megtartásában vagy munkahelyének létrehozásában volt szerepük.
2020. július közepéig a három programra csaknem 30 ezer vállalat pályázata érkezett be, ebből ekkor 24,3 ezer vállalat pályázata pozitív elbírálásban részesült. A július 17-i adatok szerint legnagyobb számban a munkahelyvédelmi bértámogatást (14 ezer pályázó 200 ezer munkavállalóra, 32,5 milliárd forint támogatási összeggel) és a munkahelyteremtő bértámogatást (16,5 ezer pályázó 35 ezer munkavállalóra, 41 milliárd forint támogatási összegre) igényelték, miközben kutatás-fejlesztési bértámogatásra majdnem ezer vállalat pályázati igénye érkezett be (17,5 ezer munkavállaló, 13,5 milliárd forint támogatási összeg). Csaknem kétezer vállalat több bértámogatási programra is benyújtott pályázatot.
Támogatott vállalatok: hol vannak és mekkorák?
A programot 2020. július 17-ig igénybe vevő vállalatok átlagosan a dolgozóik 38 százaléka után igényeltek támogatást. Támogatási formára bontva ez a munkahelyvédelmi bértámogatásnál a vállalatok munkavállalóinak 47, kutatás-fejlesztési támogatásnál a munkavállalóik 11, munkahelyteremtő támogatásnál pedig a munkavállalóik 19 százalékát jelentette. Területi eloszlásukat tekintve az igénylő vállalatok 26 százaléka budapesti székhelyű, a többi magyarországi régió egyenként az igénylő vállalatok 8-14 százalékát adja (1. ábra). Budapest és Közép-Magyarország kivételével az összes régió felülreprezentált, 1-5 százalékponttal haladják meg a sokasági (az összes vállalaton belül mért) részarányukat darabszám és foglalkoztatotti létszám szerint.
A mikrovállalatok igénylési részaránya (64 százalék) jóval alatta marad a sokasági részarányuknak (92 százalék), azaz a kis-, közép- és nagyvállalatok felülreprezentáltak. Ez azonban nem tekinthető kiugró jelenségnek, a pályázatok adminisztratív igényei következtében más pályázati források igénybevétele esetén is jellemző. Az igénylő közép- és nagyvállalatok (a cégek 9 százaléka) alkalmazzák az igényt benyújtó vállalatok foglalkoztatottainak 74 százalékát (2. ábra). A támogatási forma szerinti bontást tekintve a kutatás-fejlesztési támogatást nagyobb arányban igénylik a nagyvállalatok, mint a másik két támogatási típust, míg a munkahelyteremtő támogatást igénylők túlnyomó része, 72 százaléka mikrovállalkozás. A programban részt vevő vállalatok 93 százaléka hazai tulajdonú, azonban a foglalkoztatotti létszámot tekintve a munkavállalóknak csak az 57 százaléka tartozik magyar tulajdonú vállalathoz.
Jövedelmező és nem túlzottan eladósodott vállalatok az igénylők között
A járvány hatására egyes ágazatok különösen sérülékenyek lettek, ezzel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusban megjelent Pénzügyi stabilitási jelentése is részletesen foglalkozott. A támogatási programokban ezen érzékeny ágazatokba tartozó vállalatok enyhén felülreprezentáltak foglalkoztatotti létszámukat és darabszámukat tekintve. Ebben a munkahelyteremtő bértámogatásnak volt jelentős szerepe, hiszen a sérülékeny vállalatok sokasági arányukat legnagyobb mértékben ezen támogatási formánál haladták meg. A két adatfelvételi időpontban (2020. május 28. és július 17.) elvégzett elemzésünkből kitűnt, hogy a támogatásokra a kisebb és sérülékenyebb ágazatokban tevékenykedő vállalatok a pályázati időszak későbbi szakaszaiban az addig tapasztaltnál nagyobb arányban pályáztak. Ágazati szempontból elmondható, hogy a feldolgozóiparba tartozó cégek jelentősen felülreprezentáltak az igénylő vállalatok között mind vállalatszám, mind a foglalkoztatottak száma alapján.
A programokban részt vevő vállalatok jövedelmezőségi helyzete a 2018-as adatok szerint nagyrészt kedvezőnek tekinthető, ez a bértámogatási formától függetlenül igaz. A vállalatok kétharmada 5 százaléknál nagyobb sajáttőke-arányos profittal (ROE, adózás előtt) rendelkezik (e vállalatok a foglalkoztatottak 75 százalékát fedik le), míg a vállalatok – darabszám és létszám szerint is – közel felénél a ROE a 15 százalékot is meghaladja. A jövedelmezőségi eloszlás a támogatást igénylők körében hasonlóan alakul, mint a jövedelmezőség sokasági eloszlása.
Ezzel szemben a támogatást igénylő vállalatok jellemzően alacsonyabb likviditásúak, ami összecseng a bértámogatás átmeneti, likviditásnyújtó céljával. A kisebb likviditással jellemezhető vállalatok az igénylő vállalatok foglalkoztatottjainak háromnegyedét adják. A likviditási helyzetet vizsgálva a támogatást igénylők közötti eloszlás eltér a sokasági eloszlástól, a relatíve alacsony likviditású vállalatok a sokasági részarányuknál jelentősen magasabb, annál kétszer nagyobb arányban igényeltek támogatást. Így a bértámogatási programok olyan vállalatoknak nyújtanak védőhálót, amelyek az átmeneti likviditási nehézségek áthidalását követően vélhetően vissza tudnak térni az értékteremtő működéshez.
Az igénylő vállalatok 51 százaléka nem rendelkezik hitellel, a hitellel rendelkezőknek pedig több mint a háromnegyede alacsonyan vagy csak mérsékelten eladósodott. A programban részt vevő vállalatok a teljes hitelállomány 19 százalékát, az ágazati szempontból sérülékeny hitelállomány 18 százalékát, a vállalati hitelállományon belül kiemelkedő szerepet vállaló Növekedési hitelprogram keretében folyósított hitelállománynak pedig a 16 százalékát birtokolják.
Konklúzió
A kormány által indított bértámogatási programokban a likviditásszűkében lévő, de alapvető működésüket, jövedelmezőségüket tekintve megfelelő állapotú vállalatok vettek részt, a sérülékeny ágazatokban lévő vállalatok a részarányuknál enyhén nagyobb mértékben kerültek be a programokba. Az egyes támogatási formák felhasználói bázisát tekintve a kutatás-fejlesztési támogatást relatíve nagyobb arányban veszik igénybe az ezen a területen egyébként is jelentős súlyt képviselő külföldi, nagyobb, feldolgozóiparban tevékenykedő, termelékeny, illetve budapesti székhelyű vállalatok a többi támogatási formához képest. Ezzel szemben a munkahelyteremtési támogatást igénylők túlnyomó része mikro-, valamint hazai, vidéki székhelyű vállalkozás, és – az elmúlt években főképp beruházási célú – Növekedési hitelprogramban folyósított hitellel rendelkező vállalatok felülreprezentáltak a körükben. Összességében elmondható, hogy a bértámogatási programok alapvetően azoknak a vállalatoknak szólnak, amelyeknek a problémái csak átmenetiek, és hosszú távú működésük a korábbi beszámolójuk alapján relatíve biztos lábakon áll.
A szerzők a Magyar Nemzeti Bank elemzői
Likviditás, jövedelmezőség, eladósodottság: hogyan mértük?
Likviditási mutatóként a személyi jellegű ráfordítások pénzeszközökhöz viszonyított arányát, jövedelmezőségi mutatóként a sajáttőke-arányos adózás előtti eredményt, míg eladósodottsági mutatóként az adósság/EBITDA mérőszámot használtuk. Alacsony likviditásúnak tekintettük azokat a vállalatokat, amelyeknél a fenti mutató meghaladta a kettőt. Az eladósodottság esetében pedig a következő kategóriákat képeztük a mutató értéke alapján: 1. alacsonyan eladósodott: 0–1 közötti érték; 2. mérsékelten eladósodott: 1–4 közötti érték; 3. jelentősen eladósodott: 4 feletti vagy negatív érték. | vg
