Elmozdult a második negyedévben az Intrum Fizetőképességi Index az áprilisi, ötéves mélypontot jelentő 18,9 pontról. A most 37 ponton álló mutató azt jelzi, hogy negyedéves összehasonlításban láthatóan javult a magyar lakosság pénzügyi helyzete, köszönhetően annak, hogy megszűntek a koronavírus-járvány miatti korlátozások. Az elmúlt negyedéves gyors növekedés ellenére a fizetőképességi index még most is erősen elmarad a 2018–2019-es, 50 és 60 között mozgó értékektől.
Az emelkedés elsősorban a lakosság javuló pénzügyi várakozásainak köszönhető, az eredmény egybevág a különböző konjunktúraindexekben tapasztalt növekedéssel
– mondta Deszpot Károly, az Intrum Magyarország értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója.
Európa és Magyarország vezető követeléskezelő vállalatának felmérése szerint
a lakossági fogyasztás a járvány csúcsán sem esett látványosan, annak ellenére, hogy a magyar családok mintegy 60 százalékának csökkentek a bevételei.
Bár papíron éves szinten mintegy 8 százalékkal nőttek az órabérek, az szja-adatokból az látszik, hogy tömegeket érintettek a leépítések, a kényszerszabadságolások és a rövidített munkaidő: a GKI felmérése szerint a foglalkoztatottak 14 százaléka kevesebbet dolgozhatott az elmúlt fél évben. Ennek nyomán az Intrumnál arra számítanak, hogy a jövedelmek csökkenése és az emelkedő továbbra is sokat ront majd a háztartások helyzetén.
Véleményük szerint
a koronavírus-járvány közvetett és közvetlen hatásai, valamint az amúgy is lassuló gazdasági konjunktúra miatt az év második felében már várhatóan nem emelkedik számottevően vagy akár csökkenhet is a lakosság fizetőképessége, függetlenül attól, hogy bekövetkezik-e a koronavírus-járvány második hulláma.
A mélyponton valószínűleg túl van a magyar gazdaság, régiónként és vállalatonként eltérő léptékű lehet a visszakapaszkodás, vagyis nem mindenki érzékeli majd úgy, hogy már kifelé megyünk a válságból – emelte ki Doszpot Károly. Növelheti a gondokat, hogy a magyar cégek jókora része megnövekedett kintlévőségekkel küszködik.
A likviditási problémák sok vállalatnál leépítésekhez vezethetnek, ez a lakossági fizetőképességet is negatívan érintheti. A szakember szerint a következő években a kintlévőségek a korábbiaknál nagyobb megoldandó problémát okozhatnak mind a vállalatoknak, mind a lakosságnak.
A korábban hitelt felvevő ügyfelek 50-60 százaléka a törlesztési moratórium védőernyője alatt van, a megoldással jellemzően a sérülékenyebb ügyfelek éltek. A jövő évre csaknem minden elemző gazdasági fellendülést jósol, a nagy kérdés az, hogy a moratórium lejárta után a most nem fizetők mekkora aránya tud majd gond nélkül visszatérni a rendes törlesztéshez.
Ennek támogatására a pénzintézeteknek is fel kell készülniük. Aligha véletlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank vezetői körlevélben szólították fel a hitelintézeteket, hogy üzleti és monitoringfolyamataik megerősítésével készüljenek fel a törlesztési moratórium lezárultát követő időszakra. A jegybank szerint olyan további finanszírozási konstrukciókat, fizetési ajánlatokat is ki kell alakítani, amelyekkel orvosolni tudják majd adósaik esetlegesen felmerülő fizetési nehézségeit.
