Finanszírozási reformért lobbizik a TÖOSZ

Kotroczó Melitta | Változtatásra szorul a feladatfinanszírozás rendszere, mert a valós költségekhez kellene igazítani – mondta a Világgazdaságnak Schmidt Jenő (képünkön), a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Mint hozzátette, a rendszer keretében nyújtott összegek nagyjából két évig fedezték a feladatok finanszírozását, az utóbbi három-négy évben azonban nagyon elszálltak az árak, és ezt a feladatokra fordítható összeg nem követte. Szükségét látják annak is, hogy az eddig minimálisan finanszírozott intézményekhez (mint a könyvtárak, művelődési házak), vagy a finanszírozásból kimaradt feladatokhoz (mint amilyen az orvosi ügyelet a 30 ezres lélekszám alatti településeken) is forrásokat rendeljenek, vagy ha ez nem megoldható, akkor valamilyen átszervezéssel biztosítható legyen a működésük.

A TÖOSZ elnöke úgy véli, szükség lenne a köztisztviselők bérének rendezésére is, mert abban tíz éve nincs változás, és az önkormányzatok zöme nem tudja saját költségből megoldani a béremelést. A szövetség azt javasolja, hogy vezessenek be kormánytisztviselői fizetést a köztisztviselők esetében is, a piaccal ugyanis az önkormányzatoknak is versenyezniük kell, és egyre nagyobb a fizetésbeli különbség. Az elnök szerint a polgármesterek bérrendezésére is szükség lenne, de jelenleg nem lát sok esélyt arra, hogy az öt évvel ezelőtti béreket a következő négy évben megemelnék.

A kisvárosi programcsomagnak már nagyjából a 80 százaléka elkészült, és a szövetség december közepén szeretné a kormány elé vinni. Schmidt Jenő elmondása szerint a programcsomag önállóan nem szerepel a kormánytervek között, így vélhetően a 2021–27 közötti uniós támogatási programok közé

– gazdaságfejlesztés, környezetvédelem, megyei területi operatív program – építik majd be. A TÖOSZ elnöke szerint a Magyar falu program sikeres, de a következő években is szükség van a 150 milliárdos keretre, és vélhetően a célokat is módosítani kell, hogy az infrastruktúra-fejlesztés és a településkép javulása mellett helyet kapjanak olyan ügyek, mint a környezetvédelem és a vállalkozásfejlesztés.

Sokan pályáznak

Idén már több mint 15 ezer pályázat érkezett a Magyar falu programra. A helyi életminőség javítását célzó különböző kiírásokra a kistelepülési önkormányzatok, a történelmi egyházak, a falvakban működő civil szervezetek és a területileg illetékes tankerületi központok pályázhatnak. A program keretében majdnem minden magyar kistelepülésen megvalósul valamilyen helyben fontos fejlesztés. Az indulástól számítva idén év végéig várhatóan a tízezret is meghaladja a nyertes pályázatok száma, amelyen Magyarország 2870, ötezernél kisebb lélekszámú települése osztozhat.