A Porsche szerint eddigi fennállásának legfontosabb modellje a Taycan villanyautó, amelynek fejlesztése csaknem öt évig tartott. A célok nem is lehettek volna egyszerűbbek: még az évtized vége előtt piacra dobni a világ leggyorsabb négyajtós elektromos autóját, amely a vezetési élményben egy hajszálnyival sem maradhat el a belső égésű motoros márkatársaktól. A megvalósítás persze korántsem volt egyszerű, főleg, hogy ott van a piacon a Tesla, amely gyakorlatilag egyeduralkodó és viszonyítási pont az elektromos autók mezőnyében.
A Porsche azonban egy sor mérnöki bravúrt vetett be. A Taycan az első elektromos autó, amely kétfokozatú, automatikus sebességváltót, illetve 800 voltos technológiát használ. A megszokottnál nagyobb feszültség miatt a kábelek keresztmetszete jóval kisebb (súlycsökkentés), és az állandó mágneses szinkronmotor tekercselése is forradalmi. Nem kör alakban, hanem hajcsat alakzatba rendezték a drótokat. Ez is közrejátszik abban, hogy nem melegszik túl a villanymotor, és akár hússzor egymás után is kilőhetünk a rajtautomatikával. Így aztán amikor a Hockenheimring területén található Porsche Experience Center parkolójában megláttam a Taycant, már tudtam, hogy ez egy nagyon különleges autó.
És hogy élőben milyen? Mintha valami sci-fi film díszletéből ugrott volna elő! Igazi jövőautó, de azért ott vannak rajta a márkajegyek, főleg belül hamisítatlan Porsche – a vezetőülésből nem látszik a motorháztető, csak a kerékjárati ívek. Ugyan nincs fordulatszámmérő, és a középkonzol talán túlságosan is minimalista, a hangulat nagyon stimmel. Egyvalami hiányzott csak: bal oldalon a gyújtáskapcsoló helyén egy meglehetősen elnagyolt on-off kapcsoló van, szerintem ez az autó már csak a poén kedvéért is kaphatott volna olyan indítót, mint ami például a 911-esben is van. Aztán az előválasztó kart D-be húzva szépen csendben elindulok a 4S alapverzióval. A műszerfal jelzi, hogy Range módban csak elöl hajt a Taycan, és amikor intenzívebben gyorsítunk, a hátsó villanymotor is működésbe lép. Az első gondolatom az volt, hogy az 530 lovas bázismodell gyorsulása is brutális, és bár van egy mesterséges búgó hang, nagyon csalóka a sebességérzet, a német autópályán 240 kilométer per óra szinte pihentető benne. Szélzaj egyáltalán nincs (a 0,22-os cW-érték miatt ez várható is volt), ellenben a széles hátsó papucsok zaja mindig hallható. Egypedálos vezetés nincs, egyszerűen annyira erős a villanymotor fékhatása (270 kilowatt), hogy ezt gyorsan elvetették.
A 4,9 méteres, több mint kéttonnás Taycan 4S után jöttek a 2,3 tonnás Turbo és Turbo S nagyvadak, méghozzá a zárt pályán. A jóval nagyobb akkuval ellátott Turbo 680 lóerővel egy másik liga a 4S-hez képest, a 761 lovas Turbo S pedig erre még egy lapáttal képes rátenni. Lehet 3,0 és 2,8 másodperces 0–100 kilométer per órás adatokkal dobálózni, a lényeg, hogy ijesztően gyorsak a Turbo modellek: nincs visszaváltás, felpörgő motor, itt a menetpedál lenyomására azonnal jön a térugrás, utána meg a levegőért kapkodás. Annyira gyorsan történik minden, hogy a programon külön felhívták a figyelmet, hogy előzéskor csak akkor adjunk teljes gázt, ha már a szemben lévő sávban vagyunk, mert az a tapasztalatuk, hogy elsőre szinte ráugrik a sofőr a Taycannal az előzendő járműre. A négykerék-kormányzással és a 4×4-es hajtással nem meglepő módon nagyon stabil a Taycan, a Turbo modellek 2,3 tonnájából pedig keveset érez a vezető, a kormányzás és a reakciók a 911-est juttatják eszünkbe. Elképesztő a tapadás már csak a 305 milliméter széles abroncsok miatt is, de Sport Plus módban driftelni is lehet. Mivel elektromos autóval még nem drifteltem, érdekes volt, hogy a villanymotor azonnali nyomatékával mennyire egyszerű keresztbe tenni az autót, és csúszásban tartani. A másik, ami meglepő, hogy 0,4 g-s fékezésig a villanymotorokkal lassítunk, csak ezután kapcsolódnak be az üzemi fékek, a légrugós felfüggesztések ellenére a visszajelzései pedig ugyanolyanok, mintha hagyományos futómű dolgozna alatta.
A Taycan a döbbenetesen hatékony aerodinamika és a hatalmas akkupakk ellenére nem rendelkezik Tesla-verő hatótávolsággal, a gyakorlatban szűk 400 kilométerrel lehet kalkulálni. De az újdonság hozza a márkától elvárható kényelmet, összeszerelési minőséget és vezetési élményt is, szóval nyugodtan kijelenthetjük, hogy élmény és teljesítmény terén a Taycan a mérce. Így aztán valamilyen szinten érthető, hogy az árazásnál nem voltak szívbajosak: a legolcsóbb Taycan 41 millió forinttól rendelhető, a Turbo S indulóára pedig meghaladja a 70 milliót. Az elektromos autók offenzívája folytatódik, 2020 végén érkezik az emelt hasmagasságú, kombis befejezésű Taycan Cross Turismo is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.