Nem változott az egyhetes betét kamata

A z egyhetes betéti eszköz kamatának előző heti 15 bázispontos meglepő emelése után tegnap a 0,75 százalékos kamatszint tartása mellett döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az euró-forint árfolyama tegnap reggel óta erősödő pályán volt, és a nyitáskor 363 feletti kurzus valamivel 360 alá esett kora délután, az egyhetes betéti eszköz nem befolyásolta az erősödés ütemét. Virág Barnabás, az MNB alelnöke az egyhetes betéti kamat kihirdetése előtt a Reutersnak azt nyilatkozta, hogy a befektetők ismét óvatosak lettek a magyar piacon, és pillanatnyilag ez a legnagyobb veszély az inflációra. A jegybank úgy számol, hogy a fogyasztói árindex az augusztusi 3,9 százalékról 3,5 százalékra mérséklődhet az év végéig. Virág Barnabás hangsúlyozta: ha a forintárfolyam és a piaci környezet indokolja, akkor az MNB megteszi a szükséges lépéseket.

Ha az euró-forint árfolyam ismét kritikus szintre, 365-370 körülire gyengül, akkor középtávon is emelkedhetnek az inflációs kockázatok, és a jegybank beavatkozhat – mondta a Világgazdaság kérdésére Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője. Ő sem a jövő hét keddi, sem az október végi kamatdöntő monetáris tanácsi ülésen nem vár monetáris politikai lépést, szerinte inkább az egyhetes betéti eszközzel határozhatja meg a monetáris politikát a jegybank. A rövid távú kamatokat elsősorban a nemzetközi piaci hangulat mozgathatja. Az elemző rávilágított: az egyhetes betét lett a legfontosabb eszköz, így a kamatdöntéseket a következő időszakban nem a monetáris tanács ülésein hozhatják meg. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője a Világgazdaság kérdésére válaszolva hangsúlyozta: a 365-370-es euró-forint árfolyam az igazán kritikus, de már a 360-365-ös szinten is lehetne szigorítani.

Nyár elején az MNB az alapkamathoz mint első számú monetáris eszközhöz való visszatérés mellett foglalt állást, most azonban a kamatdöntő ülés után két nappal egy másik instrumentummal állt elő, és nincs kizárva, hogy az egyhetes betéti eszköz lesz az irányadó ráta. A Századvég elemzőjének alapforgatókönyve szerint azonban jövő kedden nem lép a monetáris tanács, október végén viszont bezárhatják az egyhetes eszköz és az alapkamat közötti 15 bázispontos eltérést.

A szeptemberi fogyasztói árindex 4 százalék körül alakulhat, az MNB döntését ugyanakkor inkább a jövőbeni inflációs kockázatok befolyásolhatják – magyarázta Nyeste Orsolya. Az idei negyedik negyedévben és a jövő év elején a magas bázis következtében mérséklődhet az infláció – 2020 végén 3,5 százalék lehet. A szakértő szerint fontos lenne, hogy a maginflációs mutatók elmozduljanak a 3 százalékos inflációs cél irányába, ennek azonban gátja lehet a forint gyengülése. Regős Gábor rámutatott: az inflációt rövid távon elsősorban az olajárak alakulása határozza meg, így ettől függ a szeptemberi drágulási ütem.

Hamarosan felülvizsgálhatják a mennyiségi könnyítést

Már az 1000 milliárd forintos határ előtt felülvizsgálhatja az állampapír-vásárlási programját a jegybank – jelentette ki Virág Barnabás. A jelenlegi, heti 40 milliárdos vásárlási ütemmel év végére 900 milliárd forint körülire hízhat az MNB által vásárolt kötvények állománya, egyes sorozatoknál már korábban elérhetik a teljes kibocsátott mennyiség 33 százalékát. Az alelnök hangsúlyozta: a 33 százalékos sorozatonkénti maximális vásárlási limit nincs kőbe vésve. Míg eredetileg átmeneti programnak szánták, a jegybank immár hosszan tartó állampapírpiaci jelenléttel számol.