Az 5G-s mobilhálózatokkal a generációugrás mostanra megtörtént a világ összes régiójában, amely az egyéni és üzleti mobilelőfizetők számára is új lehetőségek sorát hozza el, és benne van a potenciál, hogy magának a mobiltelefonnak a koncepcióját is megváltoztassa. Az Ericsson előrejelzése szerint 2020 végére mintegy 190 millió 5G-s mobilelőfizetést használnak majd a mobilszolgáltatók ügyfelei világszerte, az új generációs hálózat térhódítása pedig minden eddiginél gyorsabban mehet majd végbe:
2025-ben már 2,8 milliárd ilyen előfizetésről beszélhetünk majd.
A mobilhálózatok evolúciója eddig minden generációváltás során új funkcióval egészítette ki a mobilkommunikációt, újabb képességekkel felruházva a mostanra mindannyiunk által használt mobiltelefont.
Az adatéhség azonban nem csillapodik: a tavalyi, egy okostelefonra jutó globális átlag 7 GB-os havi adatforgalom az előrejelzések szerint 2025-re 25 GB-ra nő majd, olyan szintre, amely a hatékonyabb hálózati topológiák bevezetése nélkül szinte fenntarthatatlanná tenné a mobilos adathálózatok működését. Az 5G-vel az okostelefonok egy korábbi jelentős korlátuktól szabadulhatnak meg, így az adathálózat bárhol, bármikor szinte kimeríthetetlen, vagy lényegesen nehezebben kimeríthető erőforrásokkal áll majd az ügyfelek rendelkezésére,
a mobilhálózat pedig szinte soha nem lesz többé szűk keresztmetszet az applikációk használata során.
A Counterpoint Research legfrissebb kutatása szerint az idei harmadik negyedévben több 5G-s készüléket adtak el a gyártók, mint az év első felében összesen, ami egyértelműen annak köszönhető, hogy egyes márkáknál már a 300 dollár alatti lélektani határ alatt is elérhetők egyes modellek. Eközben az okostelefon-penetrációt tekintve fejlettnek tekinthető piacokon az 5G-s zászlóshajó-készülékek megjelenése segítheti elő a technológia térnyerését – az 5G-s mobiladat-forgalom ebből fakadó jelentős növekedésére azonban várhatóan csak 2021-ben számíthatnak a szolgáltatók.
Ezzel az okostelefonok a felső-közép árszegmensben mindinkább alkalmasabbá válhatnak a magasabb minőségű fotók, videók készítésére és azonnali megosztására, illetve akár 4K felbontású videók vagy nagyobb bitrátájú zene streamelésére. Ám a legnagyobb előrelépést nem is feltétlenül a nagyobb minőség vagy a gyorsabb letöltési sebesség jelenti. Hanem a rendkívül alacsony látencia. Míg a sávszélesség azt fejezi ki, hogy egyszerre mennyi adat áramolhat a hálózaton, a látencia azt, hogy mekkora késleltetéssel indul el és érkezik meg az adattömeg. És ebben az 5G új dimenziót nyit.
Azt egyelőre nehéz megjósolni, hogy a jövő (5G-s) okostelefonjain milyen applikációkat használ majd a többség,
visszatekintve ugyanakkor jól látszik, hogy eddig minden mobilhálózati generáció elhozta az okostelefon-használatnak, illetve magának a készüléknek az evolúcióját. Az újabb és újabb felhasználási módokkal együtt változtak a készülékek is, megjelentek a szupergyors központi feldolgozóegységek (rendszerchipek), a PC-kkel összemérhető nagyságú háttértár, a többszenzoros képrögzítő-rendszerek és az alájuk dolgozó fejlett jelfeldolgozó algoritmusok, emellett az okostelefonok kijelzőjének képátlója és felbontása egyaránt folyamatosan nőtt.
Az okostelefon-piac legnagyobb szereplői éppen tavaly, az első 5G-s modellek megjelenésekor dobták piacra az első olyan készülékeket, amelyek hajlítható kijelzővel rendelkeznek, illetve valamilyen módon a kijelzőméret szempontjából multifunkciós, több eszközt is helyettesítő megoldássá válhatnak. Bár ezek még nem terjedtek el széles körben, az 5G-korszakban a variálható kijelző várhatóan nagyobb szerephez juthat,
az okostelefonok pedig további funkciókat vehetnek majd át a számítógépektől, kameráktól és más szórakoztatóelektronikai berendezésektől, például játékkonzoloktól.
Az 5G várhatóan mindenhol, mindennel összeköt és a mostaninál is több adatot bízunk majd a hálózatokra, ilyen szempontból nemcsak a telefonok, de a hálózatok adatbiztonságának kérdése is még fontosabbá válik a következő időszak tervezési döntéseiben.
