Nem segíti a kórházak tartozásállományának mérséklését az az átlagfinanszírozás, amelyet november elején jelentett be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi)
– mondta a Világgazdaságnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. Az Emmi azzal indokolta az átlagfinanszírozás bevezetését, hogy arra az egészségügyi szolgáltatók biztonságos működéséhez és a betegellátás folyamatossága miatt van szükség. Az átlagfinanszírozás lényege, hogy a szolgáltatók a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) az előző három havi finanszírozási díj alapján számolt összeget kapják majd. Ez jelen esetben a júliusi és az augusztusi – a korábbi elrendelés alapján fizetett – átlagfinanszírozás és a szeptemberi teljesítményfinanszírozás értékéből adódik.
A járó- és fekvőbeteg-szakellátásban, a háziorvosok, a fogászatok, a betegszállítás, az otthoni szakápolás és az otthoni hospice ellátások finanszírozásában a 2020. októberi teljesítmények elszámolásától kezdve állítják vissza az átlagfinanszírozást.
Igaz, hogy szeptemberben csak 444 millió forinttal nőtt a kórházak lejárt határidejű szállítói állománya, ami az idei, havi átlagos növekedést figyelembe véve kedvező, de az egész tartozásállomány 41,6 milliárd forint volt. (Az egy hónappal korábbi adat 4,1 milliárd forint.)
A pozitív szeptember végi adat mögött az húzódik meg, hogy az egészségügyi államtitkár szeptember eleji felhívására az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) utasította az intézményeket, hogy aki teheti, fizesse ki a lejárt tartozásait, illetve azok egy részét
– mondta Rásky László. Pénzt egyelőre nem kaptak hozzá, de néhány tartalékoló kórház így is tudta csökkenteni a lejárt adósságállományát. Az első kilenc havi növekedés ezért gyakorlatilag a tavalyi szintre történő csökkenés volt. Több tartalék már nemigen van a rendszerben, tehát az adósságállomány az év végére újra meghaladhatja az 50 milliárdot.
A hazai orvosieszköz-ipari kis- és közepes vállalkozásokat a koronavírus-járvány okozta helyzet különösen megviselte. A vállalatvezetők azonban bíznak abban, hogy a kormány – felismerve, mennyire fontos a járványhelyzetben az orvosi eszközök folyamatos szállítása – hamarosan rendezi az intézmények lejárt adósságát.
A szövetség főtitkára szerint nem az intézményvezetők okolhatók a veszteséges működésért, hiszen az adósságot termelő kórházak gazdálkodását már most is szigorúan ellenőrzi a fenntartó.
A tartozásállomány addig fog emelkedni, amíg el nem kezdődik egy 2019-ben megalkotott kormányrendelet végrehajtása.
Különös tekintettel kell lenni a valós szükségletekhez igazodó finanszírozás kidolgozására és az ennek megfelelő teljesítményvolumen-keretek meghatározására, továbbá a minőségi indikátorok bevezetésére, az eredményalapú finanszírozási technikák és az ellátási szinteken átívelő integrált és betegközpontú, kötegelt típusú finanszírozási formák kidolgozására – hangsúlyozta a szakember.
A kormány 50 milliárd forintos programot indított augusztusban a hazai egészségügyi gyártókapacitások bővítésére, és a program iránt nagy az érdeklődés az orvostechnikai gyártó cégek között – mondta Rásky László. Ez részben annak is köszönhető, hogy a kiírás előtt a Pénzügyminisztérium piacfelmérést tartott, és kikérte a piaci szereplők véleményét, így a pályázat a kormány és az egészségipari cégek igényeinek közös pontjaira fókuszált. A program elég komplex, három egymásra épülő főelemet – infrastruktúra-fejlesztést, eszközbeszerzést és kutatás-fejlesztést – tartalmaz. A pályázható legkisebb összeg 400 millió, a legnagyobb hárommilliárd forint.
Bővülhet a támogatási keret
„Nem szeretnének érdemi pályázatot visszautasítani, ezért a Pénzügyminisztérium valószínűleg bővíti az egészségipari támogatási program keretét” – jelentette be tegnap Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára. Az első körben sikeresen pályázó 32 céget 36 milliárd forinttal támogatták, a maradék forrás szétosztására múlt hétfőn újból megnyitották a pályázatot, amikor is egy nap alatt 26 cég pályázott.
