Felpörgött a hitelezés Európa keleti felén
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKözép- és Kelet-Európa bankrendszereit sokkal jobb állapotban érte a 2020-as sokk, mint a világgazdaság és az eurózóna korábbi válságai. A felállított kormányzati védőernyők működnek, a lebontásuk módját illetően azonban a döntéshozóknak körültekintően kell majd eljárniuk, nehogy akkor üssön be a baj – javasolják a Raiffeisen elemzői a csoport éves régiós banki jelentésében.
Aktivitásuk többéves felfutását követően tavaly visszafogták a tempót a régió pénzintézetei, de még így is 47 milliárd eurós összesített rekordprofitot értek el. Ebből 34 milliárd eurót Kelet-Európa – Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország – sebesen feljavuló bankjai értek el, de szépen jövedelmeztek a közép- és dél-európai pénzintézetek is. Ráadásul a kelet- és közép-európai bankrendszerek az eszközök minőségét tekintve is jó állapotban voltak, amikor beütött a 2020-as válság:
a nem teljesítő hitelek aránya 5 százalék alatt volt 2019 végén, sőt a cseh–szlovák–magyar hármas 2,5 százalékra szorította le a mutatót.
A ráták az első fél évben mindössze 10–50 bázisponttal emelkedtek, és bár további romlás várható, az elemzés szerint a visegrádi országokban a csúcs nem lesz magasabb 4–8, délebbre pedig 7–10 százaléknál. Pedig a hitelezés a munkahelymegőrző és gazdaságösztönző programoknak köszönhetően tovább pörgött.
Közép- és Délkelet-Európában a vállalati hitelezés bővülése ugyan várhatóan lassul az idén, a lakossági hitelezésé azonban egyes országokban még fel is gyorsul.
A kölcsönök volumenének éves növekedése Közép- és Délkelet-Európában 5–7 százalék között van,
esetenként gyorsabb a tavalyinál, Magyarország, Szerbia és Albánia esetében akár két számjegyű is lehet az idén – jósolja a jelentés.
Az adatok ugyanakkor óvatosan értelmezendők, mert a kormányzati intézkedések nemcsak a keresletet támogatták, hanem elodázhatták a problémákat a fizetési moratóriumok bevezetésével és meghosszabbításával, amelyek
a Raiffeisen szerint a kelet-közép-európai országokban a hitelportfóliók volumenének 10–40 százalékát érinthetik.
Ugyanakkor több országban lazították a bankok tartalékolási kötelezettségeit, és hosszú távú refinanszírozási forrásokat bocsátottak a rendelkezésükre.
A válságcsomagok segítségével a régió munkanélküliségi rátái 1-1,5 százalékponttal kevésbé emelkedtek, mint a 2008-as válság idején. A jó hírekért azonban később fizetni kell. A rendkívüli intézkedéseket egyszer ki kell vezetni, és a gazdaságok veszteségei még jövőre, sőt azután is konzerválhatják a munkaerőpiaci feszültségeket, ami a hitelezés lassulását vetíti előre.
A kormányzatoknak óvatosan kell eljárniuk a moratóriumok és a stabilizáló intézkedések kivezetésének ütemezésekor. Nem tudni, még mennyi kárt okoz a járvány a kölcsönfelvevőknek, mindenesetre a nem teljesítő hitelek állománya a válság múltával nőni fog, és ez a folyamat jórészt már jövőre lezajlik a régióban a Raiffeisen előrejelzése szerint, de még 2022-t is érintheti.
A régió bankjainak részvényesei még ezzel együtt is számíthatnak néhány százalékos tőkearányos megtérülésre jövőre, de a banki profit 30–50 százalékkal kisebb lehet 2020-ban és 2021-ben, mint ha nem jött volna a járvány.
