A virslipiacnak sem tett jót a koronavírus-járvány

VG | Érzékelhetően lassult az idén a magasabb hústartalmú, nem műbélbe töltött, drágább virslik iránti kereslet erősödése, ami a koronavírus-járványnak tudható be. Ezzel együtt továbbra is a virsli a legnépszerűbb húskészítmény-kategória a fogyasztók körében – mondta az MTI-nek Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) társadalmi elnöke. A húskészítmények forgalmából mintegy 20 százalékkal részesednek a különféle virslik, a termékkategória éves forgalma 30-35 ezer tonna körül mozog. Virsliből egyébként az év végén az időarányosnál hagyományosan 20-25 százalékkal több fogy.

A piaci trendekről szólva Éder Tamás elmondta, hogy a fogyasztók egyre inkább az előrecsomagolt termékeket, vagyis az önkiszolgáló pultokban hozzáférhető virsliket vásárolják. Ezek népszerűségét erősítette a pandémia miatt fokozódó óvatosság is. Ennek következtében az előrecsomagolt virslik részesedése 80 százalék körül alakul.

A húskészítményeket előállító magyarországi vállalkozások – beleértve a baromfihús-készítmények gyártóit – éves árbevétele 200 milliárd forint körüli. Az előzetes adatok alapján azt vetítik előre, hogy a termelésük 10 százalék körüli mennyiségi visszaesést mutat majd az előző évhez képest. Ennek hátterében nagyrészt a pandémia áll, hiszen a vendéglátóipar leállása és a közétkeztetés beszűkülése érdemben csökkenő keresletet eredményezett a belföldi és az exportpiacokon egyaránt.

Emellett az ágazatnak nehézséget okoz az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése is. A betegség megjelenése Németországban az unión kívüli német exportlehetőségek érdemi beszűkülésével járt, ezért ideiglenes túlkínálat alakult ki, amely elég súlyos piaci zavart okozott.

Idén az első fél évben még áremelkedés jellemezte a húskészítmények, így a virslik piacát is, mivel az élő sertések ára ebben az időszakban Magyarországon is magas volt. Ugyanakkor a második fél évben leállt az áremelkedés, és stabilizálódtak a készítmények árai, így a virsliké is – mondta Éder Tamás.

Kitért arra is, hogy a pandémia okozta gazdasági nehézségek miatt erősödött a fogyasztók árérzékenysége. Ez némileg lassította az évek óta tartó folyamatot, amikor a gyengébb minőségűek kárára emelkedett a jobb minőségű, magasabb hústartalmú, nem műbélbe töltött virslik forgalma.

Egy terméknél találtak hibát

A vizsgált húszféle húskészítmény közül mindössze egy nem felelt meg maradéktalanul az Innovációs és Technológiai Minisztérium szokásos év végi ellenőrzésén. A Magyar Élelmiszerkönyv a virsli megnevezés használatánál határértékeket rögzít a termékek minimális fehérje- és maximális zsír-, víz- és sótartalmára vonatkozóan. Ennek az előírásnak a mintakészítmények mindegyike megfelelt. A fehérjetartalom valósághűen szerepelt mindegyik vizsgált virsli csomagolásán, a zsírtartalom azonban egy esetben a megengedett 20 százaléknál jóval nagyobb mértékben, 75 százalékkal tért el a jelzett mennyiségtől.