Soha nem tapasztalt mértékű visszaesést szenvedett el a magyarországi élő zenei piac az idén, miután a tavalyinál 76,2 százalékkal kevesebb élő és elektronikus zenei fellépés volt az év első nyolc hónapjában. A Világgazdaság értesülései szerint
a válság legalább 40 milliárd forintos kiesést okozott az iparágnak, amely tavaly még 73,5 milliárd forint bevételt ért el, idén viszont elveszítette piacának körülbelül a 60 százalékát.
A magyar gazdaságból kieső teljes jövedelem a multiplikátor-hatással együtt akár a 262,5 milliárd forintot is elérheti – állapította meg a ProArt, amely ma teszi közzé éves zeneipari jelentését.
Az ágazat legnagyobb és legátfogóbb adatgyűjtésére támaszkodó jelentés negyedik éve jelenik meg. A tavalyi eredmények még rekordévet tükröztek: a hangfelvételek felhasználása utáni bevételek éves alapon 12 százalékkal nőttek, az élő zenei rendezvényekhez kötődő fellépések száma 6 százalékkal ugrott meg, az érintett vállalkozások árbevétele pedig 10-12 százalékkal emelkedett.
A magyarországi zeneipar 2019-ben 18 milliárd forinttal nagyobb bevételre tett szert, mint a szabad forgalmú könyvpiac, és már a 164,4 milliárdos magyarországi filmgyártásból származó jövedelem felét is megközelítette.
Mi-után az iparág bevételeinek zöme, 52-55 milliárd forint tavaly az élő zenéből származott – a hangfelvételek utáni alig feleennyi volt –, a rendezvénystopot hozó járványügyi korlátozások a legfőbb jövedelmi forrást apasztották el.
A háttérzenéből származó jogdíjak is erősen megcsappantak a vendéglátóhelyek, a szálláshelyek és a kereskedelmi létesítmények átmeneti vagy tartós zárva tartása miatt. A szerzői jogdíjak terén mindezek okán minimum 25 százalékos mínuszra számítanak a Covid nyomán az idén – mondta a Világgazdaságnak Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója.
A szakember szerint
a zeneiparra súlyos, sőt tartós csapást mért a járvány, az élő zenés nagyrendezvényekkel kapcsolatos bizonytalanság miatt egyelőre megbecsülni sem lehet, mit hoz a jövő év.
Felgyorsult ugyan az online zenefelhasználás térnyerése, a valamilyen streaming-előfizetéssel rendelkezők száma elérte a 400 ezret, de bőven van még fejlődési lehetőség e téren.
Nagy kérdés, hogy a kieső élő zenés forgalomból mennyit pótolhat az online terület
– jelezte az Artisjus igazgatója, szerinte ezen a piacon a színházak törik az utat. Van igény a komolyzenei streamelt közvetítésekre is, de a könnyűzenei koncertélmény, a közösségi vagy a fesztiválhangulat digitális eszközökkel nem pótolható, emiatt a könnyűzene van a legnehezebb helyzetben.
A legfontosabb zenehallgatási csatorna ma is a rádió, amelyen a lakosság 82 százaléka hallgat zenét heti rendszerességgel, míg a második helyezett YouTube-ra 67 százalék jut a ProArt reprezentatív lakossági felmérése szerint. Az első számú zenehallgatási eszköz mára 68 százalékkal az okostelefon és a tablet, a lakosság 20 százaléka használ valamilyen streamingszolgáltatást.
További gyorssegély érkezett
Újabb félezer előadóművésznek fizet átlagosan 70 ezer forint, differenciált összegű gyorssegélyt az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI). A korlátozó intézkedések miatt nehéz helyzetbe került zenészek, táncosok, színészek és artisták megsegítésére az EJI tavasszal 90 millió forintos segélykeretet hozott létre.
