A 2020-as év az elmúlt száz év ötödik legnagyobb visszaesését éljük, összesen hét hasonló esemény történt mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóján.
A korábbi gazdasági teljesítménycsökkenés rendszerváltásokhoz, háborúhoz, forradalmakhoz köthetők, az egészségügyi vészhelyzethez köthető visszaesés eddig példa nélküli volt. Idén 6-6,5 százalékkal esik vissza a bruttó hazai termék (GDP), az egészségügyi válság mellett gazdasági válsággal is meg kell küzdeni, azonban a következő évekre pozitívan tekinthetünk.
Az elmúlt években összesen 8,4 százalékponttal közeledtünk az uniós átlaghoz
– emlékeztetett az MNB vezetője. Az idei várakozásokat összehasonlítva az EU-val vegyes képet mutat. Az eurózónához képest jobb lesz a magyar gazdaság teljesítménye, így az átlagos fejlettséghez közelíthetünk. Lengyelország, Csehország és a baltikum jobban teljesít idén, viszont Szlovákiánál kedvezőbb lehet a magyar alakulása.
Az MNB eszközei megakadályozták, hogy ne alakuljon ki pénzügyi válság, mintegy 5800 milliárd forintot öntöttünk a magyar gazdaságba
– húzta alá Matolcsy György. Az Növekedési Hitelprogram (NHP) Hajrá 1400 milliárd forinttal, a Növekedési Kötvényprogram (NKP) 600 milliárd forinttal, az állampapírprogram közel 1000 milliárd forintot jelentett. AZ MNB hosszú lejáratú, 2600 milliárd forintos forrást biztosított a bankrendszernek, 300 milliárd jelzáloglevél-vásárlás és 250 milliárd forint profit befizetése a költségvetésbe. Ezt azért tehette meg a jegybank, mert a mérleg kicsi volt, a GDP 24 százalékáról 40 százalék fölé emelkedhetett most az egyenleg.
Úgy látjuk, hogy az MNB nyári optimista előrejelzése annak tudható be, hogy nem számolt második vírushullámmal és azzal kalkulált, hogy az állami támogatások kiegyenlítik az egyes ágazatok zuhanását
– hangsúlyozta a jegybankelnök. Négy tényezőn okozta a visszaesés zömét, ezek nélkül stagnálatott volna a gazdaság. A második hullám mintegy 3 százalékponttal ronthatta az idei növekedést. A közösségi fogyasztás szempontjából a német válságkezelés jó volt, míg Magyarországon 1 százalékpontot rontott, az állami beruházások pedig 1,4 százalékkal rontották a 2020-as teljesítményt. Az idei évet műhibának kell tekinteni, a lakáspiaci fordulattal – az áfa alacsonyan tartásával – lehetett volna elérni a stagnálást.
Törésekkel teli évekre kell felkészülni – hangsúlyozta a jegybankelnök. Ami jó volt az előző tíz évben, az nem lesz elég jó a következő tíz évben. Az összes nagy változás 80 százalékát érdemes minél előbb meglépni.
Kell egy nagy gazdasági, fejlesztési és versenyképességi terv. Fontos a növekedés helyreállítása, de ne felejtsük el az egyensúlyt. 2022-ig nem érdemes ezzel foglalkozni, de utána muszáj hangsúlyt fektetni erre, ez segített a 2010-es évek megnyerésében.
