Hamarosan jöhet a felújítási útlevél

Sándor Tünde | Több mint kétszer annyian végeztek kisebb-nagyobb lakásfelújítási munkákat, mint ahányan öt éve tervezték, viszont az elsődleges célok között többnyire nem az energiahatékonyság növelése állt – ezzel a meglepő eredménnyel zárult a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) reprezentatív őszi lakossági felmérése. Eszerint a felújítási kedv nem csökkent, a következő öt évben pedig még inkább fokozódik, több mint 1,42 millió lakás korszerűsítését tervezik. Csakhogy ha ezt nem terelik megfelelő mederbe – akár további állami ösztönzőkkel és energiamegtakarítási célokhoz kötött támogatásokkal –, akkor a mintegy háromezermilliárd forint értékű beruházás zöme nem mélyfelújítás lesz, vagyis nem jár számottevő energiamegtakarítással – derül ki a MEHI kutatásából.

A közelmúltban felújítást végzők 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy további felújításoknak is szükségét érzi, 36 százalékuk tervez is vele öt éven belül. A családi házakban élők 40 százaléka, a társasházi lakások tulajdonosainak 32, a panellakásban élők 24 százaléka jelezte felújítási tervét. Az új családi otthonfelújítási program nem tartalmaz energetikai kritériumokat, és nem is érint mindenkit, vagyis szélesebb körű ösztönzőkre lenne szükség. A vidékfejlesztési programokhoz érdemes lehet alapul venni, hogy vidéken a fővárosit is meghaladó mértékű a korszerűsítési hajlandóság.

Az elvégzett felújítások 76 százalékánál nem használtak energetikai tervet, vagyis többnyire nem az optimális munkákat végezték el, amivel évekre konzerválták a többségében nem optimális állapotot. A felújításra szánt pénz hatékony felhasználását úgynevezett felújítási útlevéllel lehetne elérni, amely az energiafelhasználás csökkentését eredményező munkálatok észszerű és hatékony sorrendjét tartalmazná. A szakértői tanácsokra van fogadókészség, amit jelez, hogy a lehetséges segítő intézkedések közül az egyablakos, ingyenes energetikai tanácsadást csaknem annyian vennék igénybe felújításhoz, mint a kamatmentes vagy kedvező kamatozású hitelt. A legnagyobb mértékben a vissza nem térítendő támogatások motiválnának. Az állami támogatással tovább fokozható felújítási hullám a számítások szerint a többletfoglalkoztatásnak is számszerűsíthető eredményt hozhat, konkrétan 100 ezerrel több embernek biztosítana megélhetést a MEHI adatai szerint.

Ha a következő öt évben legalább 650 ezer, azaz évente 130 ezer lakásban elvégeznék a mélyfelújítást költségoptimalizált szintre, az megfelelne az új épületenergetikai előírásoknak is, és ezzel a klímavédelmi célok teljesítése felé is jelentős lépést tenne az ország – hangsúlyozta Koritár Zsuzsanna, a MEHI programigazgatója.