Apadt a belső kerületek bolti forgalma
A bolti vegyes- és az élelmiszer-, ital- és dohányáru-kiskereskedelem forgalomnövekedéséből adódóan az év elején emelkedett a bolti kiskereskedelem összesített forgalma – közölte heti monitorában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A január 8. és február 5. közötti értékesítési adatokat figyelembe vevő statisztika szerint a nem szakosodott vegyesboltok forgalma az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest 10,2 százalékkal nőtt. Az élelmiszer-, ital- és dohányáru-kiskereskedelemben 6 százalékos bővülést mértek, ezáltal a bolti kiskereskedelem egésze 3 százalékkal haladta meg az eladások egy évvel korábbi volumenét. Viszonyításképp: 2020-ban az előző évhez képest, naptárhatástól megtisztítva 0,2 százalékkal csökkent a szektor forgalma, vagyis a remélt stagnálás sem következett be. Ezen belül a múlt év egészében, bár az élelmiszer-értékesítés 3 százalékkal túlszárnyalta a 2019-es bázisidőszak forgalmát, a non food kategória 0,4 százalékkal apadt, az üzemanyag-kiskereskedelem pedig 10 százalékkal zuhant. Az utóbbi a koronavírus-járvány törvényszerű negatív gazdasági hatása, ám a KSH heti minitora szerint idén január 8. és február 5. között már csak 2,1 százalék volt éves alapon a kieső forgalom, ami biztató. Az egyéb háztartási cikkek eladása ellenben 15,2 százalékkal maradt el a tavaly év eleji szinttől, a kulturális, szabadidős cikkek kereskedelme pedig ennél is drámaibb mértékben, 19,6 százalékkal esett vissza. Az egyéb, máshová nem sorolható áruk kiskereskedelme 8,3, a gyógyszereké pedig 5,5 százalékkal zárt az egy évvel korábbi értékesítési adatok alatt. Bár a kereskedők jelentős részének fájhat a feje a kieső bevételek miatt, korántsem akkora náluk a baj, mint a vendéglátásban, ahol a vizsgált időszakban mínusz 40,1 százalékot mérték.
A KSH heti monitora arra is rávilágított, hogy az utóbbi időszakban átlag felett bővült a bolttal rendelkező kiskereskedők internetes forgalmának volumene. Míg tavaly decemberben a csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 30 százalékkal nőtt éves alapon, ez az arány a hagyományos üzlettel is rendelkező kereskedőknél 74 százalékos volt, a kizárólag webshopon keresztül értékesítőknél pedig 12 százalékos. Ez azt támasztja alá, hogy a karácsonyi időszakban a járványügyi intézkedések ellenére is hangsúlyos maradt a fizikai áruházak szerepe. Az e-kereskedelmi csúcsot áprilisban mérték tavaly, akkor jóval kisebbek voltak a különbségek, az egy évvel korábbi értékek pedig lényegében megduplázódtak. Az online kereskedelem egészére ugyanis 104 százalékos növekedést mért a statisztikai hivatal, miközben a bolttal is rendelkezőknél 115, a csak webáruházat fenntartóknál 99 százalék volt a növekmény. Mindez arra utal, hogy a járvány első hullámában, a tömeges távmunka-elrendelés időszakában nem volt kiemelt szempont a virtuális térben, hogy offline kirendeltsége is legyen az adott kereskedőnek, csak a home office-hoz szükséges kellékek mielőbbi beszerzése számított.
A heti monitor ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a csomagküldő és internetes kiskereskedelem dinamikus bővülése sem tudta minden hónapban ellensúlyozni a bolti kiskereskedelem volumencsökkenését annak 2020. áprilisi mélypontja óta. Akkor az e-kereskedelmi láb nélkül nem 10,2, hanem 16 százalékos lett volna a szektor egészének zuhanása, ugyanígy az év utolsó hónapjában az online értékesítés mínusz 3,2 százalékra kozmetikázta a nélküle számítva 5,4 százalékos visszaesést. A KSH – hőtérképe segítségével – egyúttal azt is szemléltette, hogy jellemzően a megyeszékhelyeken csökkent a kiskereskedelem forgalmának értéke az elmúlt év végén 2019 decemberéhez képest. Ezzel összefüggésben az is kimutatható volt, hogy a járások több mint felében éves alapon nőtt a kiskereskedelem decemberi forgalma. Nemcsak országos szinten, hanem Budapesten belül is vannak könnyen azonosítható különbségek: a heti monitor szerint a külföldi turisztikai forgalom kiesése és a tartós home office a belső kerületek kiskereskedelmi forgalmát csökkenti erőteljesen.
