Az idén tovább gyorsulhat az élelmiszerárak emelkedése – hívta fel a figyelmet Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője. Mint emlékeztetett, az élelmiszerek legutóbb 2008-ban drágultak olyan intenzíven, mint tavaly. Az idei inflációs várakozások egyébként is az árak emelkedéséről szólnak, amiben persze lesznek bázishatások, de a szakértő szerint azok a tényezők, amelyek az elmúlt hónapokban az agrárárak emelkedését okozták, egész évben jellemzők lesznek, ezért a drágulás gyorsulhat.
Ha pusztán azt tekintjük, hogy éves alapon hogyan változtak az átlagos agrárárak 2020-ban, könnyen félreérthetjük a helyzetet, a tavalyi zavaros év ugyanis bővelkedett meglepetésekben. Ezek egyike volt az év utolsó hónapjait jellemző árrobbanás a növényi termékeknél
– magyarázta Fórián Zoltán. A statisztikai hivatal adatai szerint decemberben a gabonafélék ára 21, az olajos magoké 30 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, de a gyümölcsök 35 százalékos áremelkedése is jelentősen hozzájárult az agrártermelői árak ugrásához. A terméskiesések, a világpiaci keresleti piac, a magyar termés iránti fokozott nemzetközi kereslet együttes áremelő hatására a növénytermelők jó évet zártak, de a terményt alapanyagként felhasználók bajba kerültek. A magas árakat ugyanis ki kell gazdálkodniuk, másrészt pedig a fokozott még áruhiányt is okoz a belföldi piacon. Fórián Zoltán szerint a takarmányozás és a feldolgozás költségének ugrásszerű emelkedése hamarosan az értéklánc végén, vagyis a fogyasztónál is meg kell hogy jelenjen.
Az agrárszakértő úgy véli, az élelmiszertermék-láncban trendforduló előttiek az árak.
Az elmúlt mintegy fél évben az áremelkedések lanyhulását láttuk az élelmiszertermék-láncban, de ez nem tűnik fenntarthatónak. A mezőgazdasági árakat a növények árai húzzák felfelé, de el kell kezdődnie az élőállat-árak emelkedésének is
– hangsúlyozta. A sertéspiacon ugyan még mindig az afrikai sertéspestis németországi hatását lehet érezni, de a költség- és piaci hatás el fogja indítani az emelkedést. Németországban a malacárak már nőnek, ami azt jelzi, hogy a hízóárak is fordulnak majd. Úgy véli, a jelenlegi, 330 forintos kilogrammonkénti felvásárlási ár lehet a mélypont. Az árak emelkedésének igazán a vendéglátás nyitása ad majd lendületet, de a lényeg az, hogy az élőállat-árak is növekednek az idén.
Az okozza a legnagyobb feszültséget, hogy a takarmányárak megugrását érvényesíteni kellene az állatok és állati termékek árában. Fórián Zoltán szerint hiába volt például a tejtermelőknek kiegyensúlyozott három évük, a költségek emelkedése most elviszi a nyereséget, ha nem tudják emelni a tejárat. Ugyanez igaz a többi állattartóra: baromfi- és sertéstartóra, kecske- és juhtenyésztőre egyaránt. Az elmúlt évek statisztikai adatai is megmutatják, hogy
ez a termékláncban rendre az élelmiszer-fogyasztói árak szintjén csapódik le leginkább, vagyis a kereskedő a fő haszonélvezője az ehhez hasonló helyzeteknek, de most a szokásosnál erősebb a remény arra, hogy az áremelésekből a beszállítóknak is jut.
Az Erste Bank agrárszakmai műhelyének piaciár-előrejelzése szerint 2021-ben az élelmiszer-infláció meg fogja haladni az elmúlt évi szintet. Ehhez hasonló lesz a mezőgazdasági árindex emelkedésének mértéke is, míg az élelmiszeripar belföldi árai ezektől elmaradó ütemben tudnak csak növekedni. Vagyis az élelmiszerek jóval felett fognak ebben az évben is drágulni. Az agrárszakértő szerint a fogyasztóknak is ki kell venniük a részüket a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás költségeinek emelkedéséből, még akkor is, ha – amint ezt az évről évre emelkedő agrárberuházások mutatják – a terméklánc szereplői folyamatosan dolgoznak hatékonyságuk növelésén.
