A munkaerőpiacon is érezteti hatását a járvány okozta válság
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTavaly év végéig igen ellenállónak bizonyult a magyar munkaerőpiac, ám január után februárban is érezhetően esett a foglalkoztatottság.
Ilyen hosszú távon sokan nem tudják sem a kormányzati támogatással, sem az üzleti modellváltással fenntartani a rendszeres üzletmenethez igazodó foglalkoztatási szintet
– mondta a Világgazdaságnak Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közölte: februárban 4,55 millióan dolgoztak, januárhoz képest 14 ezerrel többen, ugyanakkor – javarészt a járvány gazdasági következményeként – az előző év azonos időszakához viszonyítva 104 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma. A hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma ezúttal sem változott, ám a közfoglalkoztatottaké 12 ezerrel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié pedig 39 ezerrel csökkent.
A szezonális hatások következménye, hogy februárban havi összevetésben emelkedett a foglalkoztatottak száma – közölte Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, hozzátéve,
az adatok azt mutatják, hogy a válság érezteti hatását.
Hasonlóan vélekedett lapunknak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is, aki szerint a szezonális hatások mellett a korlátozások is szerepet játszottak abban, hogy februárban emelkedett a munkanélküliség. A szakértő rámutatott,
ellentétes hatások érvényesülnek a munkaerőpiacon, miközben az építőipar vagy az agrárium szezonális okokból egyre dinamikusabb teljesítményt mutat fel, addig a vendéglátóipar és a turizmus továbbra is szenved.
Az elemző jelezte, hogy a márciusi foglalkoztatottsági mutatókban még nem várható pozitív fordulat. Horváth András is azt emelte ki, hogy a leépítési hullám elsősorban a teljes üzletmenet-leállást elszenvedő szolgáltató szektorban érződik, de több, a megszokott módon üzemelő szektorban továbbra is munkaerő-kereslet van.
A K&H Bank elemzője szerint
egyelőre nem látni pontosan, mekkora károkat okoz a járvány, hány cég és szolgáltatás szünteti be a tevékenységét, épp ezért nem is várható egyhamar, hogy visszaépül a munkaerőpiac a Covid-válság előtti szintre.
Horváth András pedig arra figyelmeztetett, hogy a korlátozások további elhúzódása erőteljesebb hatást is gyakorolhat a munkaerőpiacra, ami a gyengébb számok irányába tolhatja az összképet. Ezzel együtt a Takarékbank várakozásai szerint az idén 4 százalék körül alakulhat a munkanélküliség.
