A fenntartható gazdasági növekedéshez elengedhetetlen az innováció, ebben az és Magyarország között nagy az egyetértés, és olyan célként kezelik, amelyre érdemes jelentős forrásokat fordítani. A Horizont Európa 2021–2027 kutatási és innovációs keretprogram indulásának online bejelentésén Palkovics László elmondta,
az előző uniós ciklusban végzett kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények alapján hazánk a mérsékelt innovátorok mezőnyébe került, a most kezdődő ciklusban az is cél, hogy az innovációs eredménytáblán előkelőbb helyet foglalhasson el Magyarország.
Az innovációs és technológiai miniszter elmondása szerint a kormány célja, hogy az új keretprogram struktúrájához hasonlóan megtalálja a megfelelő egyensúlyt a kíváncsiság vezérelt kutatás, a kihíváson alapuló alkalmazott kutatás és a piacvezérelt innováció támogatása között a nemzeti KFI-rendszerben. Hozzátette, a magyar innovációs ökoszisztéma kész arra, hogy minden eddiginél aktívabb szereplője legyen a Horizont programnak, amelynek keretösszege a következő hét évre meghaladja a 95 milliárd eurót.
A program 2014–2020 közötti időszakában a források 0,6 százalékát, 364,7 millió eurót tudtak megszerezni a magyarországi cégek, amelyből 1108 fejlesztést valósítottak meg.
A legeredményesebb az IKT, az egészségügy és az élelmiszeripar terén volt Magyarország. A miniszter elmondása szerint az új költségvetési időszakban a legfontosabb feladat, hogy a korábbinál sokkal több támogatást szerezzenek az unió közvetlen finanszírozási programjaiból, a teljes költségvetés 2,18 százalékát. E cél eléréséhez azonban szükségesnek látja a nemzeti kutatási és innovációs potenciál fejlesztését, és modernizálni kell a hazai KFI-rendszert.
