A kiskereskedelem február 5. és március 5. között 2,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi időszak forgalmát – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) heti monitorából. A KSH összesítése szerint a bolti vegyes-, az élelmiszer, ital és dohányáru-, valamint az üzemanyag-kiskereskedelem növekedéséből adódóan nőtt a boltok összesített forgalma. A vizsgált időszakban
8,6 százalékkal nőtt az élelmiszerek és az iparcikkek, illetve 6,4 százalékkal az italok és a dohányáruk értékesítése.
Az üzemanyag-eladás 6 százalékkal kúszott fel, de ne feledjük, tavaly április óta már több mint a másfélszeresére ugrott a benzin ára: míg akkor literenként 290 forint alatt is lehetett tankolni, ma már inkább 430 forint felett. Emellett az egyéb háztartási cikkek forgalma 17, a kulturális, szabadidős cikkeké 14,6 százalékkal zuhant. Az egyéb, máshová nem sorolható áruk kiskereskedelme 8,4, a gyógyszerek értékesítése 6 százalékkal apadt. Mindez a heti monitor szerint azt jelenti, hogy február 5. és március 5. között éves szinten úgy nőhetett 2,6 százalékkal a kiskereskedelem, hogy közben például a vendéglátás 40,3 százalékkal esett vissza.
Bár a KSH heti monitorának adatai bizakodásra adnak okot, ne feledjük, hogy még a harmadik hullámmal járó, március 8. óta tartó korlátozások előtti időszakról ad képet a statisztika. A hivatalos kiskereskedelmi adatok szerint az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal nőtt, tavaly januárhoz mérten pedig 1,8 százalékkal csökkent a kiskereskedelem forgalma az év elején. Januárban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 1,5 százalékkal nőtt, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,2 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 8,5 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakáéhoz képest.
Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 948 milliárd forint volt az év elején, ennek a 48 százalékát az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek adták, 37 százalék jutott a nem élelmiszer-kiskereskedelemre, 15 százalék pedig a töltőállomásokra.
Kétségtelenül nehéz helyzetben vannak a kereskedők, ugyanakkor Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára emlékeztetett: márciusra a kereskedők is adó- és járulékkedvezményben részesülnek, akárcsak a vendéglátósok. Emellett az állami és önkormányzati tulajdonú kereskedelmi ingatlanok bérlői mentességet kapnak a bérleti díj megfizetése alól. Az MNKSZ-tagok abban bíznak, hogy mielőbb visszatérhetnek a rendes kerékvágásba, addig is a többség addig árut pakol, rendez, tisztít, takarít. Az elmúlt immár bő egy év nehézségeit összegezve az látszik, hogy a legnagyobb bajban az alkalmi ruházatot kínáló üzletek vannak, ebben a körben 70-80 százalékos forgalomvesztésről is beszámoltak a piaci szereplők, de a cipőboltosok nagy része is 30-50 százalékos kiesést tapasztalt. Azoknál az üzleteknél, amelyeknél eddig marginális volt a webshop szerepe, s csak a teljes értékesítés 1-2 százalékát adta, sok esetben már 10-15 százalékra is felkúszott a súlya.
A Bevásárlóközpontok Bérlőinek Érdekvédelmi Egyesülete (BBÉE) azt javasolja, hogy a kormány – az önkormányzati ingatlanokhoz hasonlóan – rendeletben szabályozza, hogy a kialakult vis maior helyzetre való tekintettel nem jogosultak a bérbeadók bérleti díjak számlázására. A bérleti és kapcsolódó díjak 50 százalékos csökkentését kérik 2020. szeptember 1-jétől 2021. június 1-jéig azokra az időszakokra, amikor nem volt teljes lezárás.
A javaslatok között szerepel az euróban meghatározott bérleti díjak forintosítása 2020. március 1-jétől 2022. július 1-jéig.
A BBÉE emellett kéri a bérletidíj-emelési moratórium kihirdetését 2024. január 1-jéig, valamint kezdeményezi a bérleti szerződések felmondásának és a bérleti biztosítékok lehívásának megakadályozását is a vészhelyzet megszűnését követő második hónap végéig. Továbbá javasolják a forgalmi csökkentését a ruházati cikkek, cipők és a többi érintett szektor termékeire 2021. január 1-jétől, 15 százalékkal, legalább 18 hónapra, valamint a bérköltségek támogatását és moratórium kihirdetését a felszámolási eljárások megindítására. A szervezet hangsúlyozta: a vállalkozások már hónapok óta a tartalékaikat élik fel, a magyar tulajdonú kkv-k túlélését nem segítik tőkeerős nemzetközi cégek. A BBÉE szerint a bevásárlóközpontokban üzemelő magyar tulajdonú kiskereskedelmi egységek ma csaknem 100 ezer embernek adnak munkát, árbevételük pedig 2019-ben meghaladta a 250 milliárd forintot.
