Egy évtized alatt ötödére csökkent az adóhivatalhoz érkező közérdekű bejelentések száma, tavaly így is majdnem nyolcezer közlés futott be a hatósághoz, amely valamilyen szabálytalanságra próbálta meg felhívni a figyelmét. A szervezet nemegyszer vizsgálatot is indított a jelzések nyomán, száz esetből azonban csupán hatnál igazolódott be legalább részben valamilyen jogsértés – ismerteti szerdai számában a Magyar Nemzet.
A napilap cikke szerint érdekes társadalmi folyamatok is meghúzódhatnak annak az adatsornak a hátterében,
amely az adóhivatalnak címzett úgynevezett közérdekű bejelentések számát mutatja meg. Ilyet akkor tehetnek a magánszemélyek, ha valamilyen szabálytalanságot tapasztalnak, s erre mindenképp szeretnék felhívni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) figyelmét. Az adatok ugyanis érdemi csökkenést mutatnak. A mögöttünk hagyott évtized elején, 2012-ben például 35 ezer ilyen beadvány érkezett a hatósághoz,
ez 2016-ban 25 ezer körül alakult, 2018-ban viszont már 10 ezer alá csökkent a bejelentések száma.
A közlése szerint tavaly a korábbinál is kevesebb ilyen jelzés futott be, szám szerint 7755. Korábban sokszor lehetett hallani arról, hogy ha valakinek vitája támadt a szomszédjával, összeveszett üzletfelével vagy elvált, a bosszú egyik legjobb megoldása az lehetett, hogy az érintett elküldte haragosa legfontosabb pénzügyi adatait az adóhivatalnak, azt remélve, hogy a hatósági eljárás majd megannyi kellemetlenséget okoz az érintettnek. Ha ez valóban így volt, akkor a számokból akár arra is lehet következtetni, hogy kiment a divatból mások feljelentgetése.
Tavaly a beadványok majdnem minden esetben konkrét – vélt vagy valós – szabálytalanságra hívták fel a NAV figyelmét. Általános, például pontos adatok nélküli, egy-egy gazdasági ágazatot érintő bejelentés ritkán fordul elő. Legtöbbször egyébként – akárcsak a korábbi években – azért írtak az emberek az adóhivatalnak, mert feldühítette őket, hogy valamely boltban, szolgáltatónál nem kaptak nyugtát. Emellett a feketefoglalkoztatás témája is gyakran szerepelt a közérdekű beadványokban, akárcsak az, hogy valamely vállalkozás jogosultság nélkül végzi munkáját – vagy legalábbis ezt feltételezte a panaszos. A jövedelemeltitkolás, a csempészet, az adócsalás feltételezése szintén megjelent a közlésekben.
A beadványok legnagyobb része tényleg csupán feltételezés volt, a hatósági vizsgálat legalábbis nem igazolta az állampolgári észleléseket. Tavaly a benyújtott összes közérdekű bejelentéshez viszonyítva mindössze az esetek hat százalékában derült fény – legalább részben – jogsértésre. Ennek kapcsán a NAV-nál megjegyezték, hogy
közérdekű bejelentés alapján a múlt esztendőben majdnem 2500 ellenőrzést végzett el a hatóság.
A vizsgálatok 17 százaléka, vagyis 430 eljárás zárult úgy, hogy valamilyen megállapítást tett az adóhivatal. Az anonim adatközlés egyébként továbbra is rendszeres, 2020-ban a NAV-hoz érkezett közérdekű bejelentések közel egyharmada származott azonosítatlan személytől – olvasható a Magyar Nemzetben.
