A koronavírus-válság hatalmas lökést adott az elektronikus fizetés terjedésének
– mondta a Világgazdaságnak Tállai András, a pénzügyminiszter helyettese a Magyar Nemzeti Bank adatait idézve arról, hogy az elmúlt évben a magyarok csaknem 970 milliószor fizettek a bankkártyájukkal hazai kereskedőknél, azaz 64 millióval több tranzakció történt így, mint 2019-ben. A 7 százalékot meghaladó növekedés annak fényében különösen kedvező, hogy a pandémia miatt a kiskereskedelmi forgalom 0,2 százalékkal csökkent az elmúlt évben.
Azt, hogy a magyarok megszerették a nagyobb biztonságot nyújtó elektronikus fizetést, mindennél jobban mutatja, hogy immár két egymást követő negyedévben is meghaladta a 2000 milliárd forintot a bankkártyás fizetéssel elköltött összeg
– emlékeztetett Tállai András. A vásárlások során az elmúlt évben a 2019. évinél 17 százalékkal magasabb összeget fizettek bankkártyával a magyarok a kereskedőknél. Az elmúlt év utolsó három hónapja abból a szempontból is rekordot hozott, hogy soha még ilyen magas kosárértéket nem mutattak ki a statisztikák: a bankkártyával fizetett átlagos tranzakciós érték 8351 forint volt.
Fotó: Illyés Tibor / MTI
Tállai András szerint a fizetési szokások megváltozását a kereskedők is érzik. Ezt mutatja, hogy tavaly év végére történelmi rekordot döntött a bankkártya-elfogadó terminálok száma az országban:
már több mint 203 ezer bankkártya-elfogadó (POS) készülék működik, csak tavaly majdnem 30 ezerrel, 17 százalékkal bővült az üzemelő POS-terminálok száma, és csaknem tízezer kereskedőnél először nyílt lehetőség arra, hogy bankkártyával fizethessünk
– emlékeztetett a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára. Hozzátette, hogy a tavaly márciusban sikeresen debütált azonnali fizetési rendszert is elkezdték használni a kereskedők a kisebb üzletekben.
A következő hónapokban még látványosabb áttörésre lehet készülni, hiszen januártól immár jogszabály is kötelezi a kereskedőket arra, hogy ügyfeleiknek valamilyen elektronikus fizetési lehetőséget biztosítsanak (bankkártyát vagy az azonnali fizetést). De – vélekedett Tállai András – ez a jogszabályi kötelezettségen túl is elemi érdekük a kereskedőknek, hiszen minden adat azt mutatja, hogy az emberek akarják használni az elektronikus csatornákat. Az elmúlt év végén már megközelítette a 10 milliót a forgalomban lévő plasztikok száma. Ezen belül a betéti kártyák száma 8,7 millióra emelkedett, ami 7,3 százalékos növekedés az egy évvel korábbi szinthez képest. Ilyen mértékű bővülésre több mint egy évtizede nem volt példa.
Az államtitkár szerint az elektronikus fizetési lehetőségek bővülése, a készpénzhasználat visszaszorulása a harmadik járványhullám idején csökkenti a fizikai kontaktusokat, és így hozzájárulhat a vírus mihamarabbi legyőzéséhez.
Nem feledkezhetünk meg arról, hogy az elektronikus fizetési módok előretörése is segíti az online terjedését, s ha a biztonságról van szó, ma már alapvető fogyasztási cikkek is megrendelhetők otthonról, anélkül, hogy az üzletekben kitennénk magunkat a fertőzés kockázatának – emlékeztetett Tállai András. Ráadásul a jelenleg a korlátozások miatt zárva tartó üzleteknek lényegében a webshop az egyetlen lehetőségük arra, hogy valamekkora forgalmat produkáljanak. Az elektronikus fizetési módok előretörése ezeknek a kereskedőknek – a munkáltatói adók eltörlése, a bértámogatás és a kamatmentes gyorskölcsön mellett – a túlélést biztosíthatja.
