Magyar gazdaság

Költségvetési Tanács: indokolt a 2021-es hiánycél megemelése

A tanács ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy kedvező feltételek esetén a tervezettnél markánsabb hiánycsökkentés valósuljon meg.

A tanács a hiánycél emelésével egyetért, mivel a koronavírus-járvány harmadik hulláma szükségessé teszi a korábban tervezettnél nagyobb mértékű költségvetési támogatást az egészségügy és a gazdaság számára – derült ki a Költségvetési Tanács (KT) Világgazdaság számára eljuttatott véleményéből, amelyet az idei költségvetést módosító törvényjavaslathoz fűzött. A tanács úgy látja

2021-ben is szükség van a gazdaság további élénkítését, a munkahelyek megőrzését és új munkahelyek létrehozását eredményező programokra, amelyek fedezetét a Gazdaságvédelmi Alap biztosítja.

Hozzáteszik: a gazdasági és költségvetési folyamatokat – a tavalyihoz hasonlóan – 2021-ben is a szokásosnál nagyobb mértékű kockázatok övezik. Ebből adódóan a Tanács tudomásul veszi, hogy a törvényjavaslat nagyobb mozgásteret teremt a kormányzat számára, ugyanakkor szükségesnek tartja kiemelni, hogyha a makrogazdasági feltételek alakulása megengedi, akkor a tervezettnél markánsabb hiánycsökkentés valósuljon meg.

Mint írják, 2021 már az újraindítás éve lehet, valójában minden gazdasági folyamat – a nemzetközi környezet mellett – attól függ, milyen ütemben nő a lakosság átoltottsága, milyen gyorsan oldják fel a korlátozásokat, és sikerül-e a vírus új, ismert-ismeretlen mutációit kordában tartani.

Azt is kiemelik, hogy az egészségügyi veszélyhelyzet elmúltával, az annak ideje alatt a 2021. évi költségvetési törvényt érintően hozott kormányrendeletek hatályukat vesztik, így a továbbiakban már a költségvetési törvény jelen módosításával rendezik a járvány elleni védekezés fenntartásához és a gazdaság újraindításához szükséges minden büdzsét érintő intézkedés feltételeit.

A KT arra is rámutatott, hogy

a pénzforgalmi hiányból nem következik a törvényjavaslat szereplő uniós módszertan szerinti hiánycél 7,5 százalékos mértéke. A törvénymódosítás ugyanis az államháztartás központi alrendszerének 2021. évi hiányát 2288 milliárd forintra emeli, ami elmarad az EDP jelentésben szereplő 7,5 százalékos ESA-hiánnyal konzisztens 3990 milliárd forintos pénzforgalmi hiánytól.

A KT ezért indokoltnak tartja, hogy a költségvetési törvényjavaslatban a hiány ténylegesen várható mértéke (3990 milliárd forint) kerüljön rögzítésre, mivel az államadósság alakulása és az államadósság-szabály teljesülése is csak ennek alapján ítélhető meg.

Hangsúlyozzák, a magyar gazdaság várható növekedésével összhangban, az az államadósság GDP-arányos mértéke 2021-ben újra mérséklődhet a 2020. év végi 80,4 százalékról, 79,9 százalékra.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke
Fotó: Földi D. Attila

A 2020-as büdzsé végrehajtása

A KT értékelte a 2020-as költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A tanács megállapította, hogy a 2020-as magas GDP-arányos deficit főként a koronavírus-járvány egészségügyi-gazdasági és társadalmi hatásai által elkerülhetetlenné vált kiadásoknak a következménye volt.

A pénzforgalmi hiánya 5548,6 milliárd forintot tett ki, amely az előirányzatnak több mint tizenötszöröse, míg az előző évi teljesítésnek csaknem ötszöröse.

A hiány növekedése a 2020. év negyedik negyedévében kiugró volt, decemberi deficit 2250 milliárd forint összeget tett ki. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az év végi kiadások egy része előrehozatalt jelentett, amely a következő évek finanszírozását tehermentesíti.

A KT véleménye szerint az államháztartás központi alrendszerének bevételei alakulásában meghatározó volt járvány okozta gazdasági visszaesés, illetve a családok és a vállalkozások kieső bevételeire tekintettel bevezetett adó- és járulékkedvezmények. A két hatás következtében a tervezett adó- és járulékbevételekből 1040 milliárd forint elmaradás történt.

  • Az általános forgalmi adóból 301 milliárd,
  • személyi jövedelemadóból 81 ,
  • szociális hozzájárulási adóból 122 milliárd forinttal kevesebb érkezett be az államkasszába a tervekhez képest.
  • Mint írták, a jelentős elmaradás a koronavírus-járvány – különösen a II. negyedévben megmutatkozó – gazdaságbénító hatásának, valamint a kis- és közepes vállalkozásokat segítő gazdaságvédelmi intézkedés következménye. A csökkenő gazdasági aktivitás az év jelentős részében mérséklő hatást gyakorolt a személyi jövedelemadó bevételekre – emelték ki.

    A tavalyi kiadások nagymértékű növekménye egyértelműen a koronavírus-járvány kezelése miatti egészség- és gazdaságvédelmi többletráfordításoknak tulajdonítható. A Járvány Elleni Védekezési Alap 1027,4 milliárd forintot elérő kiadásaiból többek között megvalósulhattak az egészségügyi eszközbeszerzések, és finanszírozni lehetett az egészségügyi dolgozók egyszeri juttatását.

    A Gazdaságvédelmi Alap 4030,5 milliárd forintot kitevő kiadásaiból fizették:

  • a mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztéseik támogatását,
  • a munkahelyteremtő és munkahely védelmi bértámogatási programot,
  • a nagyvállalati beruházási támogatások programját,
  • a kiemelt közlekedési projekteket, a Modern Városok Programját,
  • a szálláshelyek fejlesztését,
  • egyes tőkeemeléseket (MVM, MFB, Eximbank),
  • a vagyonkezelő alapítványok forrásjuttatását,
  • a versenyképesség növelő támogatások széles körét,
  • valamint többek között a Nemzeti Hauszmann Program II. ütemét.
  • A kormányzati szektor 2020. évi eredményszemléletű hiánya az EDP-jelentés alapján a GDP 8,1 százaléka volt, amely némileg kisebb volt az év vége előtt a pénzügyi kormányzat által bejelentett 8,6 százalékos értéknél – állapította meg a Költségvetési Tanács.

    Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
    Kapcsolódó cikkek