Ettől szorul össze Trump gyomra: már a dollárt fenyegeti az arany – Kína most padlóra küldhetné Amerikát, de ő is belerokkanna
Túlzás nélkül reneszánszát éri manapság az arany, amely 1979 óta nem produkált akkora felfutást, mint idén. Habár az utóbbi napokban volt némi korrekció az árfolyamban, az év eleje óta több mint 50 százalékkal, unciánként 4068 dollárra erősödött. Lényegben ez is hozzájárult ahhoz, hogy a globális gazdasági válságtünetek közepette egyre inkább kezd referenciaponttá válni a pénzügyi rendszerekben. Mindez nem teljesen előzmény nélküli, a központi bankok 2022–2025 között rekordmennyiségű aranyat vásároltak, a legtöbbet az elmúlt ötven évben. Ezek után adódik a kérdés, hogy visszaállítható-e az arany uralma, vagy marad a dollárkorszak továbbra is.
Aranyreneszánsz: recseg-ropog a mostani pénzügyi rendszer
A jelenlegi világgazdasági rendszer ezer sebből vérzik, aminek számtalan tünete van. Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója arra hívta fel a figyelmet, az aranyalap gondolata alapvetően négy nagyobb ok miatt került elő manapság.
- Ilyen a fiat‑pénzek vásárlóerejével és az inflációval kapcsolatos bizonytalanság. A világ nagy gazdaságai (USA, EU, Japán) túl sok pénzt bocsátottak ki az elmúlt években járványkezelés, háborús kiadások, adósságfinanszírozás miatt, aminek következménye az infláció és az adósságok elszállása. A mai dolláralapú rendszer legnagyobb kihívása, hogy egyre több pénz kell a világgazdaság működtetéséhez, ami elképesztő jövedelemkoncentrációt eredményez. Végeredményben pedig ennek hatásait látjuk az elszálló lakásárakban vagy a növekvő társadalmi egyenetlenségekben.
- A geopolitikai konfliktusok és a kínaiak előretörése is a rendszer alapjait kérdőjelezik meg. A BRICS-országok, élükön Kínával, próbálják megtörni a dollár uralmát. Az alternatív fizetési rendszerek, például BRICS-elszámolási valuta egyik lehetséges fedezete az arany, ami minden résztvevő számára semleges és bizalomkeltő.
- A technológia fejlődése, amely elvben könnyebbé tenné egy „modernizált” aranyalap működtetését. A Bitcoin és más kriptovaluták részben éppen az aranyalap logikáját követik: korlátozott kínálat, nehéz hamisítani, decentralizált bizalom. Sok kriptovaluta-hívő úgy látja, hogy ezek a digitális eszközök a „21. század aranyalapját” jelenthetik modern formában. Ugyanakkor a főáramú intézmények nem támogatják a klasszikus aranyalap visszahozását, mert az túlságosan merevvé tenné a politikát, és a mai pénz‑ és fizetési rendszer léptékeihez sem illeszkedik.
- De vannak történelmi és pszichológiai tényezők is, ugyanis az aranyhoz való visszatérés gondolata nosztalgikus is lehet: az emberek évszázadokon át aranyban gondolkodtak, és az arany biztonság és stabilitás szimbóluma maradt. A bizonytalan gazdasági környezetben ez a pszichológiai biztonságérzet ismét vonzóvá válik.
Bretton Woods már nem térhet vissza
A jelenlegi globális rendszer előzménye Bretton Woodshoz köthető, 1944-ben az összes valuta árfolyamát a dolláréhoz kötötték, a dollár árfolyamát pedig az aranyhoz. Lényegében ez volt az első kísérlet, amellyel létrehozták a globális világgazdasági rendszer alapjait. A rendszer azonban 1971-ben összeomlott, miután az USA felmondta a dollár aranyhoz való átválthatóságát, ezzel megszüntetve az aranydeviza-standardot és a rögzített árfolyamrendszert.
Pásztor Szabolcs arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nem véletlenül történt. Az aranystandard ugyanis az egyre inkább bővülő nemzetközi kereskedelmet egy idő után nem tudta kiszolgálni és lekövetni a globális aranytartalékok mennyisége.
Egyensúlytalanságok jöttek létre, és megjelentek a spekulánsok, akik arra játszottak, hogy az amerikai Fed egy idő után nem tudja majd szavatolni az arany és a dollár szabad átválthatóságát. Ennek tükrében én személy szerint kevés esélyt látok arra, hogy ez a rendszer bármikor is visszatérjen
– mondta az elemző, hozzátéve, amíg szerényebbek voltak a határokon átnyúló kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok, addig nagyon jól működött a Bretton Woods-i rendszer, de az egyre intenzívebbé váló nemzetközi kereskedelem elkezdte kikezdeni az alapjait. Az aranyrendszerrel szerinte az a legnagyobb gond, hogy beszűkíti a pénzügyi mozgásteret válságok idején, pedig éppen a rugalmasságot és a targetált beavatkozást keresi most a gazdaságpolitika, nem pedig a merevség irányába mozdul el.
Amerika továbbra is dolláralapú világgazdaságot akar
Az elemző szerint az aranyalap visszahozása az Amerikai Egyesült Államoknak sem érdeke, még akkor sem, ha ő rendelkezik a világ legnagyobb aranytartalékával. „Egyelőre az USA jelenlegi pénzügyi dominanciáját éppen az biztosítja, hogy a dollár a világ első számú tartalékvalutája, a devizapiacokon a dollár szerepe rendkívül meghatározó, az országokon átívelő devizatranzakciók leginkább dollárban zajlanak” – mondta, majd hozzátette:
mivel az USA világgazdasági hatalma a dollárra épül, egy aranyhoz kötött rendszer korlátozná Washington geopolitikai befolyását is. Egy valódi aranyalap bevezetése vagy a dollár értékének óriási zuhanásához, vagy az arany árának extrém emelkedéséhez vezetne.
Sőt, a Fed könnyen elveszíthetné a monetáris politika rugalmasságát, mivel nem tudna szabadon kamatot változtatni, likviditást pumpálni a piacra vagy adósságot kezelni.
Kína ezzel szemben próbálja csökkenteni dollárfüggőségét, ezért az utóbbi években jelentősen növelte aranytartalékait. Bár a hivatalos adat kb. 2200 tonna, de az elemző szerint valószínűleg több.
Kína célja, hogy a jüant nemzetközibbé tegye, emiatt az „aranyfedezetű digitális jüan” ötletével is kísérleteznek. Bár az aranyfedezet elvileg erősíthetné a jüan iránti bizalmat, különösen azokban az országokban, amelyek kevésbé bíznak a dollárban. Az átállás azonban mégsem kedvezne Kínának
– magyarázta az Oeconomus kutatási igazgatója, aki szerint az aranyhoz kötött rendszer korlátozná Kína exportvezérelt gazdaságpolitikáját. Az ország jelenleg a rugalmas árfolyam és monetáris beavatkozások révén tartja versenyképesen a valutáját. Emiatt amerikaiak például már régóta currency manipulatornak nevezik az országot. Egy aranyalap ezt a rugalmasságot vagy éppen manipulációt megszüntetné. Persze van még egy politikai és ideológiai szempont is. Kína inkább egy új, multipoláris pénzügyi rendszerben érdekelt – ahol a dollár hegemóniája csökken –, de nem feltétlenül aranyalapú világban. Az arany inkább biztonsági tartalékként és stratégiai fegyverként fontos számára, nem rendszeralapként – emelte ki az elemző.
Zimbawbe kipróbálta, de nem jött be
Nem egyedülálló gondolat az aranyfedezethez való visszatérés, igaz, nem egy sikertörténet. A legutóbbi ilyen eset Zimbabwéhez köthető, ahol 2022 tavaszán meglépték. Az új fizetőeszköz mögött elméletileg arany és más kemény valuták és pénzügyi eszközök álltak mint tartalékok.
Az eredmény azonban kétes volt: már néhány hónap alatt a ZiG értéke jelentősen gyengült, a rá következő szeptemberben például közel 40 százalékos leértékelést hajtottak végre. A lakosság és a piac bizalma továbbra is alacsony: sok tranzakcióban továbbra is az amerikai dollárt használják, és a feketepiaci árfolyam eltérése az „hivatalostól” komoly gond. Összességében sokan arra jutottak: a pénznem bevezetése részben politikai jelzésként szolgált, de a strukturális problémák – például a fiskális problémák, devizahiány, bizalmi válság – nem oldódtak meg pusztán az új valuta bevezetésével.
