Óriási mennyiségű kötvényt bocsát ki az EU

Bejelentették Brüsszelben a tavaly elfogadott kilábalási alap finanszírozási tervét:

az 2026 végéig összesen mintegy 800 milliárd euró értékben vonna be forrást, ami azt jelenti, hogy évente mintegy 150 milliárdot kasszíroznának.

Az alap eredetileg elfogadott összege 750 milliárd euró, de ezt 2018-as árakon számolták, és a jelenértéke 807 milliárd. Az alapból 338 milliárd euró a vissza nem térítendő támogatás a tagállamok számára, 386 milliárd kölcsön, a maradékot pedig közös EU-programokra fordítják.

A kifizetések öt év alatt történnek, és a teljes összeg egyharmada a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő programokat szolgálna a tervek szerint.

Az alapból Magyarország 16–17 milliárd eurót tervezi lehívni

– mondta szerdán az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára, Steiner Attila az MTI jelentése szerint.

Az alap kifizetéseire a tagállamoknak sürgősen szükségük van a kilábaláshoz, befektetésekre és reformokra fordítják a következő hetekben véglegesítendő nemzeti tervek alapján, és a finanszírozásra szolgáló források előteremtését Brüsszel azonnal megkezdi, miután mind a 27 tagállam parlamentje jóváhagyta az alapot – mondta Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa.

Mindenesetre júniusra az EU kész lesz a kötvénykibocsátásokra.

Ha az idei kifizetésekben a tagállamok a támogatási komponenst részesítik előnyben, a harmadik negyedévben az EU mintegy 45 milliárd euró forrást vonna be – írta a Reuters. Brüsszel aukciókon, illetve egy elsődleges forgalmazói rendszeren keresztül ad majd el 3, 5, 7, 10, 15, 20, 25 és 30 éves kötvényeket, illetve egy évnél hamarabb lejáró papírokat.

A kibocsátási tervet hat hónappal előre közlik, hogy ne legyenek ütközések a tagállamok saját állampapír-eladásaival.

Az EU kölcsönözte összegeket nem a tagállamok költségvetéseiből fizetnék vissza, hanem erre az unió saját bevételeket teremtene elő, amiről a következő években kell megegyezni,

mivel a törlesztés 2028-tól indulna és 2058-ig tart.

A kölcsönként folyósított összegeket a tagállamok az EU-nak fizetik vissza. A közös jövedelmek egyik forrása a jelenlegi elképzelések szerint egy olyan importadó lenne, amelyet azokra az országokra vetnének ki, ahol az EU-énál kevésbé ambiciózusak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére alkotott tervek.

Díjakat vezetnének be a kibocsátásra a közlekedési szektorban, és megadóztatnák a nemzetközi digitális óriásvállalatokat.

Brüsszel pénzügyi tranzakciós és közös társasági adó bevezetését is fontolgatja. Ezeknek az elképzeléseknek egy része ellenkezést válthat ki a tagállamokból, illetve függ az amerikai nemzetközi minimum társasági adóra vonatkozó javaslatról induló tárgyalások eredményétől is.