Magyarország 5797,1 milliárd forintot használhat fel a következő években az európai uniós helyreállítási alap (RRF, Resource Recovery Facility) forrásaiból, az összeg 51 százaléka az EU-s irányelveknek megfelelően a hazai klímavédelmi célok teljesülését szolgálja. Ez az arány a kilenc beavatkozási terület közül három esetében is százszázalékos, ide tartozik 428,1 milliárd forintos kerettel az energetika zöldátállást célzó területe, a körforgásos gazdaság (353 milliárd) és a vízgazdálkodás (163,51).
Magyarország stratégiai célja, hogy a szén-dioxid-mentes villamosenergia-termelés aránya a jelenlegi 60 százalékról 2030-ra 90 százalékra emelkedjen, és a hazai beépített fotovoltaikus kapacitás 2030-ra meghaladja a 6 ezer megawattot, 2040-re pedig közelítse meg a 12 ezret a mostani 1825 megawattról.
A program megvalósítása hozzájárul ahhoz, hogy a villamosenergia-termelésen belül nőjön a részaránya, biztosítva a szükséges szabályozói feltételeket, ösztönözve a kapcsolódó beruházásokat. A bruttó végsőenergia-felhasználásban 13,33 százalékos megújulóenergia-részarányt mértek 2017-ben, 2030-ra pedig legalább 21 százalék a cél. Ehhez önmagában 3 százalékpontos növekedést várnak a program keretében megvalósuló 1070 megawatt új kapacitástól, amely mögött egyrészt háztartási méretű kiserőművek, másrészt hálózatra termelő, 0,5 megawattnál nagyobb erőművek állhatnak.
Az üvegházhatású gázok kibocsátását évente 305,2 ezer tonnával kell csökkenteni, ennek harmadát a lakossági napelemektől, kétharmadát pedig a megújuló alapú energia erőművi szintű felhasználásától várják.
A kibocsátás egyébként 1990-hez képest 31,9 százalékkal csökkent 2017-re, de 2030-ig legalább 40 százalék a cél. A program száz százalékban támogatja a lakossági napelemes rendszerek létrehozását, és ezzel kombinálva a fűtési rendszerek átalakítását, erre a célra a tervezet szerint 251,2 milliárd forintot különítenek el. Lakossági szinten a hőszivattyúk használatát is ösztönöznék, 2030-ra csaknem 400 megawatt beépített kapacitást kellene elérni, miközben 2017-ben 62 megawattot, 2019-ben pedig 148 megawattot regisztráltak, az utóbbi adat mögött mintegy 15 ezer háztartás állhatott. A hőszivattyúk használata mellett szól, hogy maga a technológia nagyobb hatékonyságú, mint a nem kondenzációs gázkazánok és a biomasszakazánok, vagyis további intézkedés nélkül is csökkenthető a felhasznált energiamennyiség.
Új, megújuló energiát termelő fotovoltaikus kapacitásokra is jut 109,4 milliárd, de itt a támogatási intenzitás már csak 45 százalékos, miközben az átviteli rendszerirányítók és elosztók hálózatfejlesztései (103,7 milliárd), valamint az okosmérés elterjesztése (29 milliárd) 50 százalékban finanszírozható a helyreállítási alapból.
Beavatkozás több fronton
A körforgásos gazdaságra való átállás komponense kitér a hulladékgazdálkodás és a szennyvízkezelés feladataira is. Magyarországon a háztartási, valamint a háztartásihoz hasonló hulladék részét képező papír-, fém-, műanyag és üveghulladék újrahasználatra előkészítésének és újrafeldolgozásának aránya 2018-ban 46,93 százalék volt, miközben az uniós célkitűzés már 2020-ra 50 százalék volt, 2035-ig pedig ötévente 5-5 százalékponttal emelkedik a célérték. Továbbá a vízgazdálkodási komponens beavatkozásai a mezőgazdasági ágazatban tevékeny vállalkozásokat és munkavállalóikat hivatottak ellenállóbbá és felkészültebbé tenni egy esetleges újabb válság esetére. | VG
