A hipa húzta az önkormányzatok bevételeit

Megduplázódtak a helyi iparűzési adóból (hipa) származó bevételek számos vidéki nagyvárosban a legutóbbi válságot követően. 2009-ben egyedül Győr esetében haladták meg a bevételek a 10 milliárd forintot, 2018-ban már Székesfehérvár, Debrecen és Szeged után Miskolc és Kecskemét is a legmagasabb adóbevételű megyei jogú városok közé tartozott. A Mercedes megjelenésével a hírös város érte el a legnagyobb növekedést, több mint kétszeresére emelkedtek a hipából származó befizetések. Budapest gazdasági súlya továbbra is meghatározó: a Fővárosi Önkormányzatnak 2010-ben 85,4 milliárd forint iparűzésiadó-bevétele keletkezett, 2019-ben ennek már a duplája, 164 milliárd forint érkezett a fővárosi büdzsébe. A számok alapján Budapest a konjunktúra legnagyobb haszonélvezője volt, 2014-től éves szinten rendre 10 százalék körüli, összegszerűen 10-15 milliárd forintos bevételnövekedéssel számolhatott.

A vidéki városok között nincs változás az élen, a 21,6 milliárd forintos hipabevétellel Győr szerepelt a legjobban. Az elmúlt évtizedben Székesfehérvár esetében 8 milliárd forinttal emelkedtek az adónemből származó befizetések, ha ebben az ütemben folytatódik a város fejlődése, hamarosan Győr mellé is felzárkózhat adóbevételek terén. Igazán jelentős potenciállal azonban Debrecen rendelkezik. Bár csaknem 7 milliárd forinttal nőttek az önkormányzat bevételei 2009 óta, a BMW betelepülésével jó eséllyel tovább gyarapodhat a város kasszája az előttünk álló évtizedben. Szintén a korábban mezővárosként számontartott Kecskemét gazdasági aktivitásának erősödését mutatja, hogy olyan ipari centrumokat előzött meg, mint Nyíregyháza vagy Pécs. Ráadásul a város életének meghatározó szereplője, a Mercedes folyamatosan bővíti kapacitásait.

Pécs az elmúlt évtized negatív meglepetése, Baranya megye székhelyének gazdasági és pénzügyi nehézségei akkor is visszaköszönnek, ha csak az iparűzési adót nézzük: 2009 óta stagnálnak a hipabevételek. Salgótarján, Érd vagy Szekszárd esetében pedig kifejezetten gyenge ipari jelenlétről árulkodnak a számok. Érdemes még szót ejteni kisebb városokról. Az agglomerációs hatás első számú kedvezményezettjének számító Budaörs 2018-ban több mint 8 milliárd forint hipabevételre számíthatott. Kazincbarcika és Paks is számos megyei jogú várost előzött meg 4 milliárdot meghaladó összeggel. A Somogy megyei 4200 lelkes Tabot szintén erős gazdasági aktivitás jellemzi.

Megjelent a határozat a kompenzációról

A kormány 23 milliárd forinttal 27 önkormányzatot kompenzál az iparűzésiadó-bevétel idei kiesése után – derült ki a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból. A kabinet egyenként tekintette át a pénzügyi nehézségekkel küzdő városok listáját, ennek alapján a legnagyobb összegre, 2,9 milliárd forintra Debrecen jogosult. Nem kapott támogatást Győr, Székesfehérvár, Veszprém, Tatabánya és Budapest sem.