A török jegybank májusi kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően változatlanul 19 százalékon tartotta egyhetes repokamatlábát csütörtökön, emellett megerősítette ígéretét, hogy
Törökországban a fogyasztói árak inflációja áprilisban közel kétéves csúcsra, 17,14 százalékra emelkedett, a líra pedig a hónap végén történelmi mélypontjára süllyedt az euróval szemben, és a dollár ellenében is megközelítette azt. A mostani döntés azért is volt várható, mert a jegybank monetáris szakbizottsága a múlt héten bejelentette, hogy az év végére 12,2 százalékra kívánja leszorítani az infláció mértékét, ami ugyan magasabb a korábbi 9,4 százalékos becslésnél, de még így is jóval a piaci várakozások alatt marad. A bank emellett arra számít, hogy az áprilist követően enyhülni fog az áremelkedés mértéke, elemzők szerint azonban az a 18–21 százalékot is elérheti. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy
mindaddig fenntartják az infláció feletti kamatokat, ameddig az árváltozás tartósan el nem éri az 5 százalékos célt. Fontos kiemelni viszont, hogy az áprilisi nyilatkozattal szemben a mostaniból kikerült a szigorú monetáris politika fenntartására vonatkozó hivatkozás.
A kamatdöntést követően kiemelték,
a török gazdaság teljesítménye erős, de jelentős kockázatot hordoz a járvány jövőbeni alakulása és az oltási folyamat sikere is.
Az indoklásban emellett most arra is kitértek, hogy a korábbi kamatemelések – beleértve a márciusit is – hitelezésre és belső keresletre gyakorolt lassító hatása már megfigyelhető a gazdaságban. Jason Tuvey, a Capital Economics vezető elemzője ez utóbbit úgy értékeli, hogy a bank kettős beszédével nyitva hagyja az ajtót a következő hónapok enyhítési ciklusa előtt. Ezzel szemben a Reuters által megkérdezett közgazdászok többsége arra számít, hogy a harmadik negyedévig változatlan marad a kamatszint, nyugtatva a piacokat, és csak azt követően várható enyhítés.
A külföldi befektetők március közepe óta menekülnek a török eszközöktől, és a líra több mint 15 százalékot gyengült a dollár ellenében azóta, hogy Tayyip Erdoğan elnök elbocsátotta Naci Ağbalt, és helyére Şahap Kavcıoğlut nevezte ki bankelnöknek, aki Erdoganhoz hasonlóan nem híve a szigorú monetáris politikának. A múlt hónap végén a leértékelődés fokozódásában közrejátszhattak nemzetközi és belpolitikai események, valamint a jegybank elnökének televíziós nyilatkozata is, melyeket akkor részletesebben is elemeztünk. A döntést követően a líra árfolyama erősödésnek indult a dollárhoz és az euróhoz képest.
Hatalmasat emelt idei GDP-előrejelzésén a Bank of England
A Bank of England monetáris tanácsa a csütörtöki kamatdöntő ülésén nem módosította rekordmélységű, 0,1 százalékos alapkamatát. Bejelentette azonban, hogy a mennyiségi enyhítési programja keretében a brit államkötvények vásárlási ütemét a korábbi 4,4 milliárd fontról heti 3,4 milliárdra lassítja, jelezve, hogy a vészhelyzeti támogatás kivezetésére készül az év folyamán.
Az enyhítési program keretösszege eközben továbbra is változatlan maradt. Jelentősen javította emellett a brit gazdaság idei növekedési ütemére adott előrejelzését, amely szerint a brit 7,2 százalékkal nőhet 2021 egészében a korábbi előrejelzésben szereplő 5 százalék helyett. 2022-re azonban a gazdaság 5,75 százalékos bővülését becsüli, ami kevesebb, mint a februári 7,25-os előrejelzés. A jegybank közölte továbbá, hogy mindaddig nem kíván szigorítani a monetáris politikán, amíg anélkül is jelentős az előrelépés a tartalék kapacitások megszüntetése és a 2 százalékos inflációs cél fenntartható elérése irányába.