Magyar gazdaság

Egyre optimistább Európa

Brüsszel a gyenge évkezdés ellenére felfelé módosította az idei és jövő évi GDP-előrejelzéseit, és csak kis mértékben rontott az idei inflációs várakozásain, ami továbbra is 2 százalék alatt marad.

Az Európai Bizottság felfelé módosította mind az mind az euróövezet 2021-re és 2022-re vonatkozó GDP-előrejelzéseit a szerdán kiadott tavaszi gazdasági előrejelzésében. Paolo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős uniós biztos indoklásában hangsúlyozta, hogy a növekedést az év hátralevő részében a magánfogyasztás és a beruházások erőteljesen ösztönzik majd, mivel az oltási ráta emelkedik, és Európa-szerte enyhülnek a korlátozások, emellett a globális gazdasági fellendülés nyomán növekszik a kereslet az unióban gyártott termékek iránt, ami tovább élénkíti az exportot.

Az eurózóna gazdasága ebben az évben 4,3 százalékkal, 2022-ben 4,4 százalékkal bővülhet, a tavalyi, két tizeddel felfelé módosított 6,6 százalékos visszaesés után, míg a februári becslésben mindkét évre vonatkozóan 3,8 százalékos növekedés szerepelt. Az unió 27 tagállamában 4,2 és 4,4 százalékos növekedést várnak idénre és jövőre, a korábbi 3,7 és 3,9 százalékos előrejelzéssel szemben.

Az unió egészére vonatkozó tavalyi gazdasági visszaesést szintén két tizeddel felfelé, 6,1 százalékra javította a bizottság.

Kiemelték, hogy 2022 végére az unió valamennyi tagállamának gazdasági teljesítménye visszatérhet a válság előtti szintre, ami a tagállamok számára ismét aktiválhatja a tavaly márciusban, a járvány okozta gazdasági hatások mérséklése érdekében felfüggesztett, a tagállamok költségvetési hiányára vonatkozó szigorú költségvetési szabályokat.

A bizottság annak ellenére optimista az év egészét illetően, hogy az unió gyengén kezdte az évet. Mivel a kibocsátás 2020 utolsó és 2021 első negyedévében is csökkent, kumulált 0,9 százalékkal negyedéves alapon, az EU ismét recesszióba süllyedt, bár jóval enyhébbe, mint 2020 első félévében. Az optimizmus ellenére a bizottság arra is figyelmeztet, hogy a gazdasági fejleményeket nagymértékben meghatározza, hogy az oltási programok révén mennyire sikerül megszelídíteni a járványt, és hogy a kormányok milyen ütemben oldják fel a korlátozásokat. Az előrejelzés azt feltételezi, hogy markánsabb enyhítés az év második felében várható.

A járvány jövőre is jelen lesz, ezért szükséges lehet néhány lokális korlátozó intézkedés, és felmerülhet az oltás ismétlése is, például az új variánsok miatt.

Fontos kérdés a kilábalás szempontjából, hogy a járványidőszakban felhalmozott megtakarítások milyen ütemben kerülnek vissza a gazdaságba. Leginkább a magas jövedelmű háztartások halmoztak fel megtakarításokat tavaly, és mivel leginkább a szolgáltatások működését korlátozzák, valószínű, hogy a megtakarítások visszaáramlása sem lesz egyenletes.

Fotó: Shutterstock

Ráadásul a válságban erősebben sérült szektorok kevésbé tudják majd felszívni a többletforrásokat, egyes területeken áremelkedést okozva.

Az uniós háztartások megtakarítási rátája várhatóan fokozatosan csökken a tavalyi 19,4 százalékról jövőre 13,6 százalékra, de továbbra is a válság előtti szint felett marad. Emellett az uniós állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya a 2019-es 3 százalékról 2022-ben 3,5 százalékra emelkedhet, ami a 2010 óta mért legmagasabb érték.

Mindezek miatt az egyik legizgalmasabb kérdés az alakulása lesz. Az idei első hónapokban az árak meredeken emelkedtek, tükrözve a növekvő energiaárakat és számos átmeneti tényezőt, ideértve az adóváltozásokat, az alaphatásokat és az inflációs kosár új súlyozási rendszerének hatását. Ugyanakkor az idei év hátralévő részében is felfelé tolhatja az infláció mértékét az erőteljes keresletélénkülés, a magas szállítási költségek és egyéb kínálati oldali korlátok.

Ezek a tényezők azonban fokozatosan enyhülnek, a gazdaság helyreállásával csökken majd az inflációs nyomás, így az idén és jövőre sem éri el a 2 százalékos szintet.

Az infláció (HICP) az unióban várhatóan a 2020-as 0,7 százalékról 2021-ben 1,9 százalékra emelkedik, majd 2022-ben 1,5 százalékra mérséklődik, míg az euróövezetben a 2020-as 0,3 százalékról, 2021-ben 1,7-re nő, majd 2022-ben 1,3 százalékra csökken. A korábbi jelentésben a bizottság 2021-re az unióban 1,5, az euróövezetre 1,4 százalékot becsült, míg a 2022-es várakozások nem változtak.

Paolo Gentiloni Európai Bizottság gazdasági előrejelzés inflációs várakozás
Kapcsolódó cikkek