Hatalmas tartalékokat halmoztak fel a hazai nagyvárosok

Az előzetes várakozásoknál valamivel kevésbé sújtotta a hazai nagyvárosokat az elmúlt év, de az adóbevételek mindenhol csökkentek – derült ki a megyei jogú városok által eddig elfogadott zárszámadásokból.

Kecskemét, Székesfehérvár, Győr, Debrecen és Szeged költségvetési beszámolói egyöntetűen azt mutatják, hogy hatalmasak a tartalékaik, több tízmilliárdos maradványokat görgetnek maguk előtt.

Debrecen 195 milliárdos költségvetési bevételi főösszege utcahosszal veri a többi megyei jogú város pénzügyi mérlegét.

A hajdúsági város tavalyi bevételeihez 121 milliárd forint társult. Iparűzési adóból a tervezett 17,7 helyett 15,8 milliárd forint folyt be. Gigantikusak a város 86 milliárd forint összegű beruházásai is, ekkora felhalmozási előirányzatra máshol nincs példa. A legnagyobb tétel a város északnyugati határában épülő BMW-gyár megközelítését szolgáló fejlesztések 39 milliárd forintos összköltsége.

A többi hazai településhez hasonlóan itt is elhúzódnak a beruházások, az előirányzat alig harmada teljesült. Ez is magyarázza, hogy a városnak több mint 70 milliárd forint maradványa keletkezett.

Szintén jelentős Szeged költségvetési főösszege, a dél-alföldi városnak 2020-ban 87 milliárd forint bevétele volt. Iparűzési adóból 10 milliárd forint érkezett a tervezett 12 milliárd forint helyett. Szeged is jelentős, mintegy 30 milliárd forint maradványt görget maga előtt.

Helyi iparűzési adóból a vizsgált városok közül Győrben folyik be a legtöbb. Ez tavaly több mint 21 milliárd forint volt, nagyjából annyi, mint az elmúlt években, de a tervezettnél 700 millióval kevesebb.

A gépjárműadó 550 millió forintos hiányával együtt 1 milliárd forinttal lett kevesebb a város adóbevétele a múlt év elején elfogadott költségvetésben szereplőhöz képest. Költségvetésének bevételi oldala 66 milliárd, a kiadási 53 milliárd forint volt, a maradvány pedig 12 milliárd forint lett.

Nagyobb büdzsével rendelkezik Székesfehérvár is, ahol a költségvetési bevételek 42,3 milliárd, a kiadások 35,8 milliárd forintot tettek ki. Iparűzési adóból 17 milliárd bevétele származott a városnak, ami ugyan illeszkedett a korábbi évek emelkedő trendjébe, de így is 3 milliárddal elmaradt a tervezett 20,1 milliárdtól.

További 420 milliós kiesést okozott a gépjárműadó év közbeni átirányítása az állami költségvetésbe. Székesfehérvár is jelentős maradvánnyal rendelkezik, de itt is csúszik számos fejlesztés. Ezek közül kiemelkedik a 9 milliárdos középiskolai campus beruházása, amely erre az évre tolódott át.

Kecskemét viszont a járványhelyzet ellenére 1 százalékkal túlteljesítette a bevételi tervét. Iparűzési adóból eredetileg 12 milliárd forinttal számolt, az év végéig végül több mint 11 milliárd folyt be, ugyanannyi, mint 2019-ben.