Kiürültek az európai gáztárolók és több ország – mint a németek, a hollandok és a lengyelek – kénytelen volt növelni szénfogyasztását, ami nem fest előnyös képet a kontinens klímavédő erőfeszítéseiről az Egyesült Nemzetek novemberi glasgowi éghajlati csúcstalálkozója (COP26) előtt – írta kedden a Bloomberg hírügynökség, az és az Egyesült Államok csúcstalálkozója előtt.
A viszonylag hideg és hosszú tél feltornászta a gázfelhasználást és kimerítette a tárolókat,
miközben a pandémia okozta bénultságból éledező Európa korábban megcsappant áramkereslete már visszatért a járvány előtti szintre. Az irodákban újra kigyulladnak a fények, nő az áramfelhasználás, és a megtermeléséhez – miután a gáz elfogyott – az európai országok 10-15 százalékkal növelték a jóval több üvegházhatású gázt kibocsátó szén felhasználását – idézte a hírügynökség Andy Sommert, az energia termelésével és kereskedelmével foglalkozó Svájci Axpo Solutions AG fundamentális elemzéssel foglalkozó csapatának vezetőjét.
Európa a globális felmelegedés elleni küzdelem élharcosa, itt van a legnagyobb szén-dioxid-emissziós piaca, és a közszolgáltatókon, acél- és cementgyártókon és másokon bevasalják a környezetszennyezés árát. De a „legpiszkosabb” energia, a szén használata ismét tért hódít a kontinensen, holott az ára rekordra szökött fel az idén.
A téma a COP26 konferencián minden bizonnyal fel fog merülni,
bár a Hetek Csoportja múlt hétvégi cornwalli csúcstalálkozóján – amely részben szintén a klímavédelemmel foglalkozott – nem szabtak konkrét határidőt a szén égetésének beszüntetésére. Az európai gázkészletek 25 százalékkal az ötéves átlag alatt vannak, az irányadó holland gázár több, mint 50 százalékkal nőtt idén, a határidős gázárak pedig 2008 óta nem voltak olyan magasak, mint most – írta a Bloomberg.
Miközben Európában a nagy hideg növelte a keresletet a télen a földgáz iránt, a hajón szállítható cseppfolyósított földgáz (LNG) inkább a pandémiából hamarabb felépülő Ázsiába áramlott,
Csak az őszre léphet működésbe az orosz gázt az ukránok kikerülésével a tengeren Nyugat-Európába szállító Északi Áramlat 2 vezeték. Ennek a megépítését a nagy LNG potenciállal rendelkező Egyesült Államok hevesen ellenezte, még a Moszkvával viszonylag jó viszonyban lévő Donald Trump elnök alatt is, azzal az érvvel, hogy növeli Európa függőségét az oroszoktól.
A januártól kormányzó Joe Biden inkább ukránbarát hírében áll, de a múlt hónapban a vezeték építésében résztvevő cégeket sújtó szankciók visszavonásáról döntött, mivel a projekt gyakorlatilag szinte kész, ugyanakkor az elnök javítani igyekszik a megromlott viszonyt Washington európai szövetségeseivel, például a nagy gázfelhasználó Németországgal.
