A kínai termelői árak 2008 szeptembere óta mért leggyorsabb ütemben, éves összevetésben 9 százalékkal emelkedtek májusban az előző hónapban mért 6,8 százalékos növekedés után. Ezzel szemben a fogyasztói árak csupán 1,3 százalékkal nőttek az áprilisi 0,9 százalék után – derült ki a kínai statisztikai hivatal közleményéből. A piaci várakozások a termelői árak 8,5 százalékos emelkedésével számoltak.
A várakozásoknál nagyobb drágulást elsősorban a kőolaj, a vasérc, a színesfémek és más nyersanyagok árának emelkedése okozta,
ami abból fakadt, hogy a járvány után talpra álló gazdaságokban megugrott a kereslet ezek iránt. A befektetők ezért világszerte amiatt aggódnak, hogy a gazdaságösztönző intézkedések mindinkább kontraproduktívak lesznek: túlhevítik a gazdaságot, ami az alapanyaghiány és logisztikai problémák miatt az árak gyors emelkedéséhez vezet. Ez a kamatok emelésére és más szigorító intézkedésekre kényszerítheti a jegybankokat, ami viszont a hitelezés drágulása miatt erősen fékezheti a gazdasági fellendülést.
Jelenleg Kínában a termelői árak megugrása még nem gyűrűzött be teljes körűen a fogyasztói árakba, így a jegybank egyelőre aligha aggódik.
Noha az az elmúlt nyolc hónap legmagasabb szintjére emelkedett, de így is elmaradt az 1,6 százalékos piaci várakozástól, s legfőképp a kormány 3 százalékos célértékétől. Sőt, az elemzők többsége szerint nem is valószínű, hogy az infláció 2 százalék fölé emelkedne a következő negyedévben.
A jelek inkább azt mutatják, hogy az amúgy is alacsony haszonkulccsal működő kínai gyárak a magasabb nyersanyag- és alkatrészköltségeket a külföldi ügyfeleikre próbálják áthárítani. Ezzel szemben Nie Ven, a Hwabao Trust vezető közgazdásza szerint aggodalomra ad okot, hogy a termelői árak hosszabb ideig magas szinten mozoghatnak, azonban a kis- és középvállalatok – mivel nehezebben képesek áthárítani költségeiket az ügyfeleikre – nem lesznek képesek elviselni a veszteségeket. Véleménye szerint ez nyilvánvaló, ha az árak alakulását havi összevetésben vizsgáljuk: a termelői árak 1,6 százalékkal nőttek, a fogyasztói árak viszont 0,2 százalékkal csökkentek májusban.
Ráadásul a kínai döntéshozók ígéretet tettek arra, hogy intézkedésnek a leginkább megugró nyersanyagárak visszafogására, ezért szigorítják a vasérc, a réz, a kukorica és más termékek árának állami ellenőrzését,
emellett központi intézkedésekkel kívánják akadályozni, hogy a költségnövekedést a termelők áthárítsák a fogyasztókra, ami azonban felemás eredményre vezethet. Iris Pang, az ING Kína-szakértő vezető közgazdásza hozzáteszi, hogy bár a hatósági intézkedések hatására május utolsó hetében csökkenésnek indult az ipari fémek ára, és ennek akár hónapokig tartó hatása is lehet a kínai piacon, amennyiben viszont a nyersanyagárak globálisan tovább emelkednek – például az amerikai infrastruktúra-ösztönző intézkedések és más gazdaságok pluszigényeinek hatására –, akkor ez alól a kínai piac sem tudja függetleníteni magát.
Az inflációs adatok közzététele után drágultak a kínai szén- és nyersanyagipari vállalatok részvényei, ami felfelé húzta a szélesebb részvénypiacot is.
Az Egyesült Államokban csütörtökön közlik a májusi inflációs adatokat, amit feszült figyelemmel várnak a befektetők. Ha a fogyasztói árak az áprilisban mért 4,2 százaléknál is erősebb ütemben emelkedtek, a Federal Reserve a korábban gondoltnál előbb kényszerülhet rendkívül laza monetáris politikájának szigorítására.
