Ha világméretekben visszaszorítható lesz a járvány, az elemzői várakozásokat jelentősen meghaladó gazdasági növekedésre lehet számítani, ami tovább növeli a kormány költségvetési mozgásterét – mondta a Világgazdaságnak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke. A vártnál gyorsabb helyreállással és a növekedési várakozások fokozódásával javulnak az államháztartás pozíciói is, a nagy kérdés, hogy mire költi el a növekedési többletből származó pluszbevételeket a kabinet. „A jövő évi kilátások javulásával párhuzamosan nem lennénk meglepve – fűzte hozzá Kovács Árpád –, ha további béremelésekről születne döntés a közeljövőben.” A parlament ma szavazza meg a 2022-es költségvetést.
A jövő évi büdzsét 5,2 százalékos GDP-bővülés mellett 5,9 százalékos hiánnyal számolta a kabinet. Bár a 3 százalék körüli szintekhez képest viszonylag magasnak mondható a deficit, de – ahogy a Világgazdaság konferenciáján Varga Mihály pénzügyminiszter is jelezte – régiós viszonylatban egyáltalán nem kiugró a magyar hiányszám. Az Európai Bizottságnak április végén megküldött stabilitási és konvergenciaprogramokból kiderült, hogy a szomszédos országok közül Magyarország és Lengyelország térhet vissza leghamarabb a 3 százalékos maastrichti kritériumhoz, de például Csehország belátható időn belül nem is tervezi.
Magyarország esetében merőben más a helyzet a 2008–2009-es válsághoz képest, amikor a prociklikus gazdaságpolitika következtében nem maradt más lehetősége a pénzügyi kormányzatnak, mint a drasztikus hiánycsökkentés. A fegyelmezett költségvetési politika és az államadósság 15 százalékpontos csökkenése jelentősen kitágította a kormány lehetőségeit, de a kabinet az uniós szabályok felfüggesztéséből fakadó mozgásteret is igyekszik kihasználni, emiatt a fiskális konszolidáció is jóval lassabb lehet, mint legutóbb. A miniszterelnöknek az szja-visszatérítésről szóló múlt heti bejelentése is azt erősíti, hogy a kabinet jóval lazábban fogja a gyeplőt, csak az visszafizetése több mint 550 milliárdba fog kerülni a költségvetésnek. Szintén kimagasló kiadási tétel az egészségügyi dolgozók béremelése, amely jövőre már 458 milliárd forinttal terhelheti büdzsét. Ráadásul számos jóléti intézkedésről döntött a kormány, beleértve
a 13. havi visszavezetését, a 25 év alattiak szja-kedvezményét, az új lakások áfájának csökkentését és egyéb lakásépítési támogatások kiterjesztését. Ezek együtt 920 milliárd forintot tesznek ki a 2022-es költségvetésben. Beilleszthetők a sorba a közszférabeli bérfejlesztések is. Igaz, hogy a pedagógusok fizetését emelte 2013-ban az elsők között a kormány, de az azóta lezajló bérrobbanás – különösen a és a garantált bérminimum jelentős növekedése – gyakorlatilag megette a bérüket. Mindenképpen jelzésértékű, hogy a miniszterelnök a pedagógusnapi köszöntőjében a tanárok munkájának, megbecsültségének növelésére tett ígéretet, nincs kizárva, hogy a bérfejlesztés következő ütemében ők is sorra kerülnek.
A növekedésből származó pluszbevételeket ezúttal nem a hiány és az faragására használja a kabinet. Emiatt a KT a jövő évi költségvetéshez fűzött véleményében már a gazdaság túlfűtöttségére figyelmeztetett, hangsúlyozva, hogy jó lenne ezeket a veszélyeket elkerülni, és a pénzügyi egyensúlyi mutatókat is fokozatosan, a tervezettnél erőteljesebb ütemben csökkenteni. Kovács Árpád megjegyezte: mindig kellemes kötelesség arról gondolkodni, hogy a növekedés hasznát mire költsük, s hozzátette azt is, hogy mindezek bizakodásra alkalmat dilemmák.
