BUX 51,453.71
-0.95%
BUMIX 4,324.31
-0.57%
CETOP20 2,344.48
-0.66%
OTP 17,500
-2.21%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
+0.27%
+0.22%
ZWACK 16,500
+0.61%
0.00%
ANY 1,580
-1.56%
RABA 1,510
0.00%
0.00%
-0.59%
0.00%
-1.37%
-0.60%
-3.11%
-0.68%
-1.34%
-0.52%
OTT1 149.2
0.00%
-0.83%
MOL 2,460
+0.57%
+0.71%
ALTEO 1,370
-1.79%
0.00%
-0.43%
EHEP 1,945
0.00%
0.00%
-0.30%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.87%
-0.47%
0.00%
0.00%
SunDell 37,200
-0.53%
0.00%
+0.46%
+3.66%
+1.14%
+0.16%
-2.86%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Közel ezermilliárdot spórolhatna az e-aláírással Magyarország

Évi ezermilliárd forintot spórolhatna a magyar állam a közigazgatás digitalizálásával, és vállalkozások esetében is bőven fedezi a ráfordítás költségeit az elektronikus aláírás bevezetése.

Nagyot nőtt tavaly az elektronikus aláírást használók száma az e-aláírást hitelesítő Netlock Kft. Magyarországon: részben a járványhelyzetben bevezetett home office miatt éves szinten megtízszereződött az elektronikusan aláírt dokumentumok száma a szolgáltató rendszerében. Közben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság statisztikái szerint csökkent a felhasználók száma. Összességében elmondható, hogy Magyarországon az elektronikus aláírások száma és használata még mindig gyerekcipőben jár, pedig maga a technológia már több mint két évtizede elérhető a piacon. 

Az e-aláírást szabályozó első európai uniós irányelv 1999-ben jelent meg, amelyet minden tagország 2001 végéig illesztett a saját nemzeti jogrendjébe

– mondta a Világgazdaságnak Erdősi Péter Máté, a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség alelnöke. Ennek ellenére nem indult meg hirtelen a tömeges felhasználás, és bár 2004 óta az állami hivatalokban ügyintézéskor van lehetőség elektronikus aláírásra, valódi fogadókészség csak évekkel később alakult ki. Az e-aláírások terjedésének nagy lökést adott, hogy 2008 óta a cégbírósági eljárásokat kizárólag elektronikus aláírással ellátott dokumentumokkal lehet intézni, de ez főként az ügyvédeket és jogászokat érintette. A magánszemélyek az e-személyi 2016-os indulása alkalmával juthattak hozzá legegyszerűbben, viszont ezt kétévente meg kell újítani, és az új regisztrálók száma az elmúlt két évben feleződött. Ugyanakkor 2020 végétől már videoazonosítással is lehet igényelni az e-aláíráshoz szükséges tanúsítványokat, korábban ehhez személyes megjelenésre volt szükség.

A magyar vállalati szegmens tavaly 21 680 tanúsítványt birtokolt, amely az elektronikus aláíráshoz szükséges, a majdnem másfél milliárd időbélyegből viszont – amely a dokumentum aláírásának idejét hitelesíti – több mint egymilliárd van a cégeknél. Ez is mutatja, hogy a vállalati szektorban egyre inkább elterjedt az elektronikus dokumentumok használata, amit valószínűleg az e-számlázás is segített, hiszen arra általában időbélyeget is tesznek

– emelte ki lapunknak Erdősi Péter Máté.

Fotó: Shutterstock

Kacsenyák Barna, a Netlock államigazgatási üzletágának vezetője lapunknak elmondta,

ha egy cégvezető szeretne egy e-aláíró tanúsítványt, hogy ne papíron, hanem a számítógép vagy akár egy okostelefon segítségével írjon alá elektronikusan – akár tömegesen is – például szerződéseket, számlákat, akkor ez már akár évi 25-50 ezer forintos szolgáltatással is megoldható.

Más a helyzet, ha egy nagyobb vállalat határoz úgy, hogy a kollégák elektronikusan írhatnak alá, és akár több száz munkatárs számára kér komplex e-aláíró infrastruktúrát, vagy tereli át a papíron zajló számlázást a digitális térbe. Egy ilyen komplex e-hitelesítési megoldás telepítése és személyre szabása milliós, akár tízmilliós beruházással is járhat, de a megtakarítás – például a nyomtatási, postázási vagy logisztikai folyamatokban – valamint az adminisztrációval töltött idő csökkenése és az ezzel járó hatékonyságjavulás bőven fedezheti a ráfordítás költségeit – hangsúlyozta az üzletágvezető.

Nemzetközi összevetésben Észtország jár az élen. Ott a kétezres évek elején indították el a közigazgatás digitalizálását, ma pedig már minden állampolgár kizárólag digitálisan intézi az ügyeit, ami akár a GDP 2 százalékának is megfelelő megtakarítással jár évente. Ez alapján

Magyarország közel 1000 milliárd forintot spórolhatna a közigazgatás digitalizálásával.

Erdősi Máté szerint ehhez a változáshoz a technológiával kapcsolatos tudás megszerzése kulcsfontosságú, amire jó alkalom lehet a mai, a magyar elektronikus aláírás napja alkalmából rendezett konferencia.

Kapcsolódó cikkek