Kiugróan nőtt az ipar és a feldolgozóipar teljesítménye Szerbiában az elmúlt időszakban.
A tavalyi év azonos hónapjához viszonyítva idén áprilisban 33,9 százalékkal emekedett az ipari termelés, a feldolgozóipar pedig 42 százalékkal ugrott meg.
Áprilisig a tavalyi átlaghoz képest 5,8 százalékkal nőtt az ipari termelés – tette közzé a szerb statisztikai intézet. Az idei első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 1,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ha az adatokat az előző negyedévhez viszonyítjuk, 1,9 százalékos volt a növekedés – szintén a statisztikai hivatal adatai szerint.
Ha ágazatonként nézzük a teljesítményt, az építőiparban jókora volt a növekedés (19,5 százalékos), a kis- és a nagykereskedelemben, a gépjárművek javításában, a közlekedésben és a raktározásban, az étkeztetési szolgáltatások terén, valamint a vízellátásban és a szennyvízkezelésben is bővülést jegyeztek fel. Ám azt is figyelembe kell venni, hogy a járványhelyzet nyomán bevezetett rendkívüli állapot miatt tavaly a termelés elmaradt az előző évi szinttől, a 1,2 százalékkal esett vissza. A pandémia hatása torzítja a trendeket.
A szerbiai külkereskedelem is felpezsdült. Január és április között 14,88 milliárd eurót tett ki a forgalom, ez a tavalyi év azonos időszakához képest 17,6 százalékos növekedés. Az A hivatalos statisztikák szerint Szerbia az idei év első négy hónapjában 6,58 milliárd euró értékben exportált, míg az import 8,29 milliárd eurót tett ki. A külkereskedelmi hiány éves szinten 20,6 százalékkal, 1,71 milliárd euróra csökkent. Szerbia legfőbb kereskedelmi partnere Németország volt.
Aleksandar Vlahovic, a szerbiai közgazdászok szövetségének elnöke kijelentette: Szerbia számára a legfontosabb kérdés, hogy az gazdasága milyen gyorsan tud a koronavírus okozta válságból felépülni, mivel az ország a kereskedelmi árucseréjének több mint a kétharmadát uniós tagországokkal bonyolítja le.
Vlahovic kiemelte: az, hogy a szerbiai gazdaság a legkisebb mértékben csökkent Európában, annak a következménye, hogy a hagyományos struktúrák, mint a mezőgazdaság, az ipar, az építőipar és az energetika, ellen tudtak állni a globális ellátási lánc megszakadásának, és függetlenek a nemzetközi piactól.
