Praxisjogot, ezáltal piacvédelmet és területi korlátozások bevezetését sürgeti a pandémia alatt kivérzett vállalkozások érdekében a Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI). A mielőbbi állami beavatkozás az újraindulás kockázatait is enyhítené, és elejét vehetné a tisztességtelen üzleti magatartás elburjánzásának, amire válságos időszakok után nagyobb az esély – fejtette ki a javaslat tartalmát a Világgazdaságnak Kovács László, az MVI elnöke.
A pandémiát túlélő vállalkozások megerősödését és a hosszú távú piaci tervezést is segítené egy rugalmas állami piacvédelem, amelyre éppen most van a legnagyobb szükség. Az ipartestület azt szeretné megakadályozni, hogy a más ágazatban megerősödött, tőkeerős, nem szakmai befektetők tönkretegyék a még talpon lévő, magas színvonalon teljesítő vendéglátósokat.
Piaci versenyre ugyanis csak egészséges piaci körülmények között van lehetőség, a pandémiában meggyengült vendéglátás helyzete azonban nem ilyen.
Ezért azoknak a talpra állását ágazaton belül is segíteni kellene, akiknek a veszteségei az elmúlt időszakban az átlagnál súlyosabbak voltak, de nem a saját hibájukból – mondta az ipartestület elnöke. Az általa felvázolt, mindezek mellett vagyoni joggal felérő, örökölhető és továbbértékesíthető megoldás más területeken sem ismeretlen, sőt, a harmincas években ennek alapján működött a vendéglátás. Most is fontos lenne egy speciális szabályozás – különösen Budapesten – az MVI elnöke szerint.
A fővárosi vendéglátásban máris kritikus a munkaerőhelyzet, ezért azok az éttermek, amelyek eddig nem tudtak kinyitni, feltehetően nagyon nehezen kezdhetik el a munkát. A budapesti üzletek 50-60 százaléka van nyitva, jókora területi eltérésekkel. A szakmai előrejelzések szerint a járvány egészen biztosan megtizedelte a vállalkozásokat, a vendéglátóhelyek 10-15 százaléka már bedobta a törölközőt.
A neheze még csak most kezdődik, amikor teljes költséggel kell üzemelni.
Nagy kérdés, hogy aki folytatja, meddig bírja, hiszen a keresletet is alapvetően befolyásolhatják az étlapon szereplő árváltozások, amelyeket a 20-25 százalékos nyersanyagdrágulás és a munkaerőköltségek hasonló emelkedése okoz.
A munkahelymegtartó támogatást felváltó munkahelyteremtő támogatás sajnos nem segít, mert csak azok után igényelhető, akik az alkalmazásuk előtti egy hónapban álláskeresők voltak – mondta Kovács László. Ilyenek a budapesti vendéglátásban a munkaügyi hivatalok nyilvántartásában már nincsenek az MVI információi szerint.
A szakácsok, felszolgálók, mosogatók vagy más munkára szerződtek időközben, vagy a Balatonra, ahol több száz üzlet nyitott meg nemrég a főszezonra készülve, amely várhatóan az idén is erős lesz. Budapesten a törzsvendégekre építő éttermek többé-kevésbé épségben átvészelték a korlátozások időszakát, de sokuknál rezeg a léc. A számukat tovább tizedelheti a bizonytalan, de költséges újranyitás, és a vendéglátásból kiábrándult dolgozók tömegének visszacsábítása is idő- és pénzigényes lesz – részletezte Kovács László.
A kereskedelemben és az építőiparban elhelyezkedett, fix munkaidős, csak hétköznap dolgozó munkavállalók egy része már nem is akar visszatérni a turizmusnak és a járványhelyzet alakulásának rendkívül kitett ágazatba. A szakma presztízsének, az ágazat munkahelyeinek, a munkakörülmények vonzerejének a helyreállítása a kapacitások visszaépítése miatt is kulcskérdés.
