Nő a nemzetközi kiskereskedelmi láncok súlya

vg | A tizenegy magyarországi kereskedelmi üzletlánc 2020-ban az egy évvel korábbihoz képest 7,3 százalékkal több, 5306 milliárd forint bruttó forgalmat ért el, ezzel 2007-hez képest 96 százalékkal bővült, vagyis csaknem megkétszereződött a piac – hívta fel a figyelmet a GKI Gazdaságkutató az MTI-nek küldött közleményében. Erősen átalakult a piac szerkezete is: a diszkontláncok új boltok alapításával és a többi lánc, egyéni kereskedő vevőinek elszippantásával törtek előre. 2010 és 2020 között a Lidl bolthálózata 51, az Aldié 74, míg a Penny Marketé 40 üzlettel bővült, forgalmuk pedig rendre 3,7, 6,7, illetve 2,3-szeresére emelkedett. Ezzel 2020-ra a Lidl lett a legnagyobb hazai kereskedelmi üzletlánc. Rajta kívül főként a SPAR nőtt: az elmúlt évtizedben 189 új egységet nyitott, forgalma pedig csaknem megduplázódott. A Tesco és az

Auchan lassabban bővült. Az előbbi 2013 óta be is zárta néhány üzletét, forgalma tíz év alatt csak 11 százalékkal lett nagyobb. Az Auchan főleg a Cora felvásárlásával és szupermarketek nyitásával növelte egységei számát, és 88 százalékkal az árbevételét.

Az átrendeződés fő elszenvedői a kisebb boltokat működtető Coop, a Reál és a CBA.

A lánchoz tartozó üzletek száma mindháromnál erősen esett, bár a forgalom éves átlagban 2-3 százalékkal nőtt vagy stagnált. A piac átrendeződését a lakossági vásárlóerő alakulása és a többi bolt megszűnése segítette elő. A községekben, ahol a láncokon kívüli kisboltok mellett a Coop, a Reál és a CBA van jelen, 2012 és 2019 között nominálisan 76 százalékkal nőtt a vásárlóerő, ugyanakkor Budapesten 85 százalékkal, míg a többi városban 78 százalékkal. Ez a többi láncnak előnyt nyújtott.