Várhatóan három-öt éves elidegenítési tilalommal válnak megvásárolhatóvá a világörökségi területen lévő önkormányzati és állami bérlakások. A szűkített formájában már csak alig kétezer budapesti ingatlanról rendelkező bérlakástörvény tervezetéről napokon belül szavaz a parlament.
2021.06.01 | Szerző: Sándor Tünde
2021.06.01 | Szerző: Sándor Tünde
Megtárgyalta kedden a gazdasági bizottság a Böröcz László országgyűlési képviselő, a Fidesz frakcióvezető-helyettese által jegyzett törvényjavaslatot. A korábban bejelentett módosításokat a törvényalkotási bizottság ülésén fogják megvitatni a képviselők, a parlamenti végszavazására június 14-én kerülhet sor.
Az időközben jócskán lecsupaszított tartalmú javaslat jelenlegi formájában már csak a világörökségi területen lévő, határozatlan időre bérbe adott másfél-két ezer állami és önkormányzati bérlakásra vonatkozik, amelyek bérlői kimaradtak az 1993–1994-ben lezajlott bérlakás-privatizációból.
A javaslat ezzel visszatért az origóhoz, vagyis gyakorlatilag a kezdeményezés kiindulópontjául szolgáló vári műemlék lakásokhoz, amelyek bérlői több mint negyed százada kimaradtak a vásárlási lehetőségből
– válaszolta a Világgazdaság kérdésére Böröcz László. Rajtuk kívül esélyhez jutnak a teljes világörökségi területen és a pufferzónájában lévő bérházak lakói is, köztük az Andrássy útiak, függetlenül attól, hogy önkormányzati vagy állami bérlakásban élnek.
Mint megtudtuk, a vételi jog nem csak azokra vonatkozik, akik már 1993–1994-ben határozatlan időre szóló bérleti szerződéssel rendelkeztek, megilleti egyenesági leszármazottaikat, örököseiket és mindazokat, akik csere útján jutottak az általuk most is lakott ingatlanhoz. Mint Böröcz László hangsúlyozta,
a bérleti joghoz ők annak idején – mint arra egy nemrég közzétett piackutatás rávilágított – a tulajdonjog piaci árának mintegy 50 százalékáért jutottak hozzá. Ha ezt a mostani privatizáció során biztosított kedvező, maximum 30 százalékos árral és az elmaradt felújítások pótlásának kötelezettségével együtt számolják, már nem is olyan kedvező számukra az üzlet.
Fotó: MTVA/Nagy Zoltán/MTI
A leendő exbérlők – ha minden a tervek szerint és határidőn belül zajlik – egy éven belül lakásaik tulajdonosaivá válhatnak.
A többségében rendkívül leromlott állapotú ingatlanok felújításához igénybe tudják majd venni az otthonfelújítási támogatást is, amire bérlőként nincs lehetőségük – szögezte le Böröcz László.
Megkérdezték közvetlenül az érintetteket is a javaslat tartalmáról, és figyelembe véve a félezer válaszadó által megjelölt opciót, a bérlakástörvény bizonyos korlátozásokat, így elidegenítési tilalmat is magában foglalhat majd. Ezt kérte ugyanis a bérlők 55 százaléka – közölte Böröcz László. Az időtartamról még a héten egyeztetések lesznek – tette hozzá –, de várhatóan három–öt év között lesz a továbbértékesítési tilalom hossza.
Mint megtudtuk, a bérlakástörvény tervezete a hét második felében kerül a törvényalkotási bizottság elé, ahol még további korlátozásokat építhetnek bele, például az elidegenítési tilalomra vonatkozó pontosítást, amely egyelőre nem szerepel a javaslat szövegében.
A módosító javaslat körülbelül ezer első kerületi önkormányzati bérlakást, zömében várbeli lakásokat, és még nagyjából félezer pesti ingatlant érint. A Fidesz frakcióvezető-helyettese leszögezte, hogy nem tudja támogatni Csárdi Antal módosító indítványát, amely a polgármesterek kezébe adná a döntést, és húszéves elidegenítési tilalmat vezetne be az érintett lakásokra.
