Az idei zöldségszezont egyébként is meghatározza az időjárás: a korai vetésű zöldségek, mint a sárgarépa, vagy a hagyma vetése késett, hűvös időben pedig lassabban is fejlődtek a növények. Később a hőség nyomta rá a bélyegét a növények állapotára, egyes egyébként öntözött területeken előfordult, hogy nem tudják biztosítani a szükséges vízmennyiséget.
A zöldborsónak ugyanakkor a szokatlanul hűvös, tavaszi–nyár eleji időjárás kedvező volt, az ezek után érkezett nagy hőségben viszont már nem érezte jól magát a növény. A csemegekukorica-állomány jó állapotú, köszönhetően annak, hogy a termelés döntő része olyan termőkörzetekben folyik, ahol az öntözés megoldott.
A gyümölcsként fogyasztott, de a kertészek által a zöldségek közé sorolt görögdinnye termőterülete idén tovább csökkent, a kisebb, 1-2 hektáros terület dinnyét termesztő termelők az elmúlt évek piaci és időjárási anomáliáit megelégelve adták fel a termesztést. A szakemberek várakozásai szerint ugyanakkor idén kifejezetten jó minőségű lehet a dinnye, a szezon sikerességét azonban alapvetően befolyásolja majd, hogyan sikerül az export, mivel az elmúlt években a német és a lengyel piacon is piacvesztést voltak kénytelenek elszenvedni a hazai dinnyeexportőrök, az olasz áru térnyerése miatt.
A szakmai szervezet szerint is fontos lenne a belföldi fogyasztás növelése, ennek a törekvésnek azonban gátat szabnak a magasan szárnyaló árak. A KSH adatok alapján egy év alatt 17 százalékkal drágult egy átlagos zöldségkosár.
Egy, a FruitVeB által idézett tanulmány ki is mutatta, hogy az elmúlt években megnövekedett a vásárlási gyakoriság, viszont a vásárolt mennyiségek nagymértékben visszaestek.