A vezetői képességek közül felértékelődik a rugalmasság, az empátia és a kreativitás szerepe

– válaszolt a Világgazdaság kérdésére Hoványi Márton, a Szónok Születik Retorikaiskola egyik alapítója. Úgy látja, hogy a hibrid – vagyis a részben a munkahelyen, részben távmunkában vagy home office-ban zajló, vegyes – munkavégzés során a személyes találkozások szerepe radikálisan felértékelődik, ezért a vezetőknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az egyéni egyeztetésekre a munkavállalókkal.

Fotó: Shutterstock

 

A kommunikációs szakértőt lapunk a McKinsey friss tanulmányával kapcsolatban kérdezte. A tanulmány eredményei szerint az irodába való visszatérés során a felső vezetők 88 százaléka várja el a munkavállalóktól, hogy hetente három vagy annál is több napot dolgozzanak az irodában. A megkérdezett mintegy ötszáz vezető, bár elismerte az otthoni munkavégzés hatékonyságát, mégis úgy gondolja, hogy a home office árt a szervezeti kultúrának, és rombolja a munkavállalóknál az összetartozás érzését. Míg a vezetők örülnek annak, hogy a dolgozók visszatérnek az irodába, az utóbbiak háromnegyede inkább heti kettőnél több napot dolgozna otthonról, és több mint a felük töltene legalább három napot távmunkában – derül ki a kutatásból, amelyet a McKinsey az év elején világszerte ötezer alkalmazott bevonásával végzett.

 

Hoványi Márton szerint a vállalatok számára nincsen egyértelmű recept a világjárvány utáni új munkamodellre, az viszont általános, hogy a visszatérés ellenére a munkavállalók számára megmarad a jelenlegi helyzet bizonytalansága. Ennek áthidalásában a korábbinál fontosabb szerepe van a vezetők transzparens kommunikációjának, például azoknak a lehetséges forgatókönyveknek az ismertetésével, amelyek a világjárvány negyedik hullámának megjelenésére készültek. A kommunikációs tréner szerint minden eddiginél fontosabb, hogy a vezetők meg tudják fogalmazni a vállalat céljait, és bemutassák a cég ötéves tervét a munkavállalóknak. Ezzel nemcsak a dolgozók szorongását csökkenthetik, de a lojalitásukat is növelhetik.
 

Nincs általánosan elfogadható recept az optimális munkamodellre, azt minden cégnek a saját kultúrájához kell igazítania a szakértő szerint. A személyes találkozásokra szükség van, hiszen az online kapcsolattartás során gyakran nem volt látható a nonverbális kommunikáció, amelynek hiányában a vezetők nem lehettek biztosak abban, hogy az átadni kívánt üzenet valóban célba ért-e. Ráadásul az online világ rombolta a munkavállalók összetartozás-érzését is. A megváltozott helyzet több türelmet és figyelmet kíván a vezetőktől, és fontos, hogy a fókuszuk az operatív ügyek intézése helyett a munkavállalókra irányuljon. Az eddiginél is nagyobb súlyú lesz a vezetők személyes jelenléte abból a szempontból, hogy megfelelően átadhassák a dolgozóknak a kulcsüzeneteket, és fenntarthassák a csoport motivációs szintjét – tette hozzá Hoványi Márton.

Fotó: VG

 

A vezetők számára a megváltozott körülmények között kihívás lehet helytállni, ezért a kommunikációs tréner szerint a vezetői képességek között az eddiginél nagyobb hangsúlyt kap a rugalmasság, az empátia és a kreativitás.
 

Sok munkavállalót kimerített az elmúlt időszak otthoni munkavégzése és a világjárvány okozta stressz, ennek ellenére nem vágynak vissza az irodába: mintegy 40 százalékuk fontolgatja, hogy az év végéig felmond a munkahelyén – írja a McKinsey. A kommunikációs tréner szerint a munkavállalókra jellemző egyfajta általános fásultság, a hazai vezetőknek pedig kiemelt kihívás a megemelkedett stressz-szint kezelése a világ más részeivel összehasonlítva. A hibrid munkavégzés során fontos az empatikus és az ösztönző kommunikáció mellett az, hogy a vezetők felmérjék a munkavállalók igényeit, és azokra érdemben reagáljanak.