Ellentmondást nem tűrően rúgták be a 2021-2027-es uniós ciklus ajtaját a magyar vállalkozások, amelyet a Széchenyi 2020 pályázati információs portál statisztikái is alátámasztanak. Az új fejlesztési időszak első felhívásánál, a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiaváltását célzó Ginop Plusz 1.2.1-nél 4793 kérelem érkezett be összesen 465,05 milliárd forint támogatási igénnyel. Ez azt mutatja, hogy a Covid-válságból kifelé jőve a kkv-szektor számos része, főként a termelő-gyártó iparvállalatok már előremenekülnek. A valódi beruházási igény ennél is jóval nagyobb, mintegy 700-800 milliárd forintra tehető, hiszen a hétből négy régióban, ezáltal a 19-ből 12 megyében 70 százalékos támogatási intenzitás volt elérhető, míg másutt 45-55 százalékos.
Mint ismert, a kiíró alig negyedóra múltán felfüggesztette a pályázatot, miután az eredetileg 100 milliárd forintos keret a 30 százalékos ráhagyással is nagyon hamar kimerült. Most már látható, hogy négy és félszeres volt a kereslet a támogatási forrásokra, ráadásul abban a néhány percben a pályázati rendszer túlterheltség miatt sokaknak addig sem volt egyáltalán elérhető.
Több ezer cégvezető vette tudomásul csalódottan – vagy éppen dühösen – a váratlan akadályt, a kiíró azonban reagált a visszajelzésekre, és egyrészt 100-ról 200 milliárd forintra növelte a keretet, másrészt biztosította a pályázókat afelől, hogy minden beadványt értékel, és így alakul ki egy végső objektív sorrend.
Az újraindítás a valaha volt legnagyobb beruházási kedvet élesztette fel a vállalkozásokban, amit jól mutat, hogy míg tavaly egy hasonló konstrukció kerete három hét alatt merült ki, addig a mostani szinte pár perc alatt – jelezték a VG érdeklődésére az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál (ITM). Hangsúlyozták, hogy a rendkívüli érdeklődésre való tekintettel minden beruházás-támogatási pályázatot befogadnak, amely a határidő kezdetéig elkészült, és lezárt formában benyújtásra várt.
A felhívás beadási szakaszait összevontuk, így a teljes 200 milliárd forintos keret egyszerre elérhetővé válik a beruházni kívánó vállalkozások támogatására
– összegezték az ITM-nél. Fontos fejlemény, hogy a tájékoztatás szerint vizsgálják a további kör meghirdetésének lehetőségét a felhíváshoz.
A befogadott pályázatok elbírálása folyamatban van, a beadványokat az eredeti felhívással összhangban pontozásos rendszer alapján rendezik sorba, hogy a legversenyképesebb fejlesztések valósuljanak meg, azokat támogassák – húzták alá a szaktárcánál, hozzátéve, hogy a ponthatárt majd a beadott pályázatok minősége fogja meghatározni. Előrebocsátották: azon dolgoznak, hogy a nyertes pályázatok minél hamarabb megkaphassák a támogatói okiratot. Az átlagos átfutási időt jelentősen rövidíti, hogy a 2021-2027-es időszakban a pályázati rendszer már teljesen elektronikus és papírmentes. Emellett a pályázati rendszert egyszerűsítették, többek között az adatmezők számának csökkentésével, racionalizálásával, ami szintén hozzájárul az elbírálások gyorsításához.
A kormány döntése értelmében a Ginop Plusz első prioritásában 587 milliárd forintról született döntés, így folyamatosan jelennek majd meg további pályázatok a 2021-2027-es uniós ciklus keretében – hívták fel a figyelmet az ITM-nél.
Az új időszak operatív programjainak elfogadásáról ugyanakkor még zajlanak az egyeztetések az Európai Bizottsággal. A szaktárca szerint azonban a magyar gazdaság helyzete, az erős és stabil költségvetés lehetővé teszi az új pályázatok előfinanszírozását hazai forrásból, ezáltal is támogatva a vállalkozások beruházási szándékait és a gazdaság gyors újraindítását.
A többség megcélozta a létszám-kategória szerint elszámolható költség plafonját. Ezért a támogatási kérelmeknél tapasztalható 97 millió forintos átlag azt mutatja, hogy sok kis cég is élni kívánt a lehetőséggel, előzetesen ugyanis inkább 130-150 milliós középértékkel számolt a szakma
– mutatott rá a VG-nek Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője. Kiemelte, hogy a kiíró döntését pozitívan értékelték a vállalkozók, hiszen egyenlő feltételeket teremt, ha a pályázatok támogathatósága nem a gyorsaságon, hanem a minőségen, a szakmai szempontokon múlik. Úgy látja, reális képet fest a gazdaságról, hogy van csaknem 5000 piaci szereplő és mintegy 700-800 milliárd forintnyi beruházási igény, a cégek tizede ráadásul még a második körre tartogatta a puskaport, ami jelen állás szerint nem jön el. Aki most nem lépett, az ECC ügyvezetője szerint jobbára az építési projektje előkészítettségének hiánya miatt várt ki. Jellemzően hiányzott a csarnoképítéshez a tervdokumentáció, a szükséges költségvetés, vagy éppen az építési engedélyhez szükséges kérelmek nem álltak időben rendelkezésre.
A telephelyfejlesztés azért válhatott hangsúlyos elemmé, mert a projektek 70 százaléka ingatlanberuházás is lehetett, emellett a tapasztalatok szerint sokan pályáztak nagy értékű termelő-gyártó berendezésekre. Mivel a pontszám szerinti sorrend dönt a pályázati pénzekről, az is meghatározó lehet, hogy 10-10 pont jár a tanácsadásra, képzésre, illetve a használatára is, aki tett ezeken a területeken vállalást, elsőbbséget élvezhet a végelszámolásnál.
