Így változott az élelmiszerfogyasztás a harmadik hullámban

A Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület a koronavírus-járvány harmadik hullámában is készített felmérést az élelmiszerfogyasztási szokások változásáról.

A reprezentatív felmérésből kiderül, hogy a járvány harmadik hulláma idején már bátrabban mentünk boltba és szemben az első hullám 80 százalékos értékével, már majdnem mindenki hordott maszkot is, ám az üzletek látogatásának gyakorisága elmaradt a járványt megelőző időszaktól. Míg a járvány előtt a boltokat csak hetente egyszer látogatók száma a lakosság közel hatodát tette ki, addig a harmadik hullámban már az emberek két ötöde vásárolt ilyen gyakorisággal.

Az élelmiszerek vásárlása során továbbra is az íz és a minőség voltak a legfontosabbak, ám szemben az első hullámmal, csökkent az élelmiszerek tartósságának jelentősége. 

A zöldségek, gyümölcsök, tojás és a fagyasztott termékek népszerűsége nőtt a legnagyobb mértékben, míg  a gyorséttermi ételekből, rágcsákból, édességekből kevesebbet vásároltunk.

Az online bevásárlást egyre többen választották ugyan, de a válaszadók kétharmada továbbra sem rendelt még élelmiszert online és csak kevesebb mint 10 százaléka élt gyakran ezzel a lehetőséggel. Ráadásul azon megkérdezettek több mint fele, aki először a járvány alatt vásárolt online élelmiszert, úgy nyilatkozott, hogy ezt a gyakorlatot nem fogja folytatni.

Az online bevásárlásnál többen éltek az ételrendelés lehetőségével, a harmadik hullámban az emberek több mint ötöde gyakran élt a házhoz szállított étel lehetőségével. Az először a járvány alatt rendelők 40 százaléka azonban nem kívánja tartani ezt a szokást.

Az otthoni élelmiszertartalékok mennyisége nőtt, így 20 százalék körüli azok aránya, akik arról számoltak be, hogy a náluk található élelmiszerek mennyisége olyan sok, hogy lejárat előtt nem fog elfogyni, ugyanakkor csökkent azok aránya, akik ezt felajánlanák rászorulóknak.

A járvány első és harmadik hulláma között majdnem kétszer annyian híztak, mint ahányan fogytak és a magyar lakosság testtömege átlagosan további 30 dkg-mal gyarapodott tavaly tavasz óta. 

Nem sikerült tehát lefaragni az első hullám idején felszedett 1 „karanténkilóból”, ám a súlygyarapodás üteme csökkent.

A járvánnyal kapcsolatos óvintézkedések terén a harmadik hullámban szinte csak a maszkviselés aránya növekedett, a többi óvintézkedés terén csökkent a lakossági fegyelem.