BUX 43,220.96
+1.14%
BUMIX 3,746.23
+0.07%
CETOP20 1,841.99
0.00%
OTP 9,080
+1.82%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.58%
-0.49%
ZWACK 17,250
-0.29%
0.00%
ANY 1,570
+1.62%
RABA 1,130
+1.35%
0.00%
+1.11%
0.00%
0.00%
OPUS 150.4
-0.92%
0.00%
+0.53%
0.00%
-0.12%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,870
+1.99%
0.00%
ALTEO 2,780
0.00%
0.00%
-0.11%
0.00%
0.00%
-0.27%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+2.63%
+1.28%
0.00%
+7.69%
-0.50%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,228
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Jövőre nem lesz szükség megszorításokra

Alaptalanok azok a kritikák, amelyek a 2000-es évek fiskális alkoholizmusához hasonlítják a jelenlegi költségvetési élénkítést. A hitelminősítők most sokkal jobbnak látják a magyar gazdaság helyzetét.

Most még szükség van valamilyen mértékben a fiskális politika támogató szerepére annak érdekében, hogy a gazdaság vissza tudjon térni a korábbi magas növekedési pályára, és folytatódjon a felzárkózás. Arra ugyanakkor megvan a lehetősége a kormányzatnak, hogy ha a gazdasági kilábalás jó ütemben halad, a beérkező többletbevételeket a hiány lefaragására fordítsa, anélkül, hogy a kiadási oldalhoz hozzányúlna – mondta a VG-nek Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője. Kiemelte, hogy a jövő évi költségvetés elfogadásakor a kormányzat 4,3 százalékos idei növekedéssel számolt, ami az azóta beérkezett adatok alapján túlzottan visszafogott becslésnek bizonyult, már csak emiatt is mérséklődhet jövőre a hiány. 

Így a köztudatban élő értelemben, mint adóemelés vagy egyes támogatások megszüntetése, nem lesz szükség megszorításokra

– hangsúlyozta az elemző.

Fotó: Illyés Tibor / MTI

Bár a jövő évi költségvetést 5,9 százalékos deficittel tervezte a kormány, a büdzsé működési oldala továbbra is egyensúlyban van, a Költségvetési Tanács, amely a magas hiány miatt aggodalmait fejezte ki, nem is ebben látja a problémát, a testület a beruházások átütemezését javasolta. Molnár Dániel szerint ezzel valóban viszonylag gyorsan lefaragható lenne a hiány. 

Figyelembe kell azonban azt is venni, hogy ez a jövőbeli növekedést is befolyásolja. Az üzleti környezetet javító infrastrukturális beruházásokat nem érdemes elhalasztani, mivel ezek érdemben hozzá tudnak járulni a versenyképesség javulásához. Ugyanakkor a magas beruházási kereslet kapacitáskorlátba ütközhet, ami az árakat felfelé hajthatja, ekkor a növekedésre gyakorolt hatás érdemben csökkenhet. E két, egymással ellentétes szempontot kell átgondolnia a kormányzatnak

– figyelmeztetett a szakember. 

Jelentős korrekcióra emiatt a költségvetésben nincs szükség,  az egészség- és nyugdíjbiztosítási alapoknál például nem mutatható ki számottevő hiány.

Az igazi kérdés azonban az, hogy visszatért-e a 2000-es évekre jellemző fiskális alkoholizmus időszaka, aminek később órási növekedési ára volt, a megszorítások hatására 2006 után gyakorlatilag teljesen lefulladt a magyar gazdaság. A Századvég elemzője szerint nem érdemes párhuzamot vonni a két időszak között, most a gazdaság a kilábalás fázisában van egy válság után, míg a 2000-es években a konjunktúraciklus csúcsán alakult ki rekordmagas hiány (9 százalék), emiatt a 2008-ban kirobbanó globális recesszió idejére a fiskális politikának már nem maradt mozgástere. 

Mindennek következtében az utolsó békeévben, 2007-ben Magyarországon a GDP mindössze 0,6 százalékkal bővült, miközben Szlovákiában 10,7 százalékos növekedést regisztráltak, de még Lengyelországban is 7,1, Csehországban pedig 5 százalékot. 

Ráadásul a hazai államadósság szintje már ekkor növekedésnek indult, a hitelminősítő intézetek 2006-tól egymás után minősítették le Magyarország adósbesorolását. Annak ellenére, hogy tavaly, egyetlen év alatt 15 százalékponttal, 81 százalékig emelkedett a magyar adósságráta, legutóbb a londoni székhelyű Fitch Ratings megerősítette a magyar adósságosztályzatot. Molnár Dániel mindezt azzal magyarázta, hogy az adósság mértékénél még fontosabb a szerkezete, ezen a területen pedig rengeteget lépett előre Magyarország a legutóbbi válság óta: 50 százalék körüli szintről 20 százalék alá csökkent például a devizaarány, így az árfolyamkockázat érdemben mérséklődött. Emellett komoly átrendeződés zajlott le a tulajdonosi szerkezetben, míg korábban az államadósság jelentős hányada külföldi befektetők kezében volt, addig mára a lakossági szegmens szerepe emelkedett meg nagymértékben, ez pedig sokkal kiszámíthatóbb finanszírozást eredményez.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek