Júliusban zuhant az ingatlanpiac

A lakóingatlanpiacon az adásvételek száma megtorpant, sőt az év eleji szintre csökkent  júliusban a Duna House becslése szerint. Az ingatlanközvetítő cég által jelzett 11 ezer tranzakció pontosan megegyezik az idén januári és a tavaly nyár eleji adattal, amikor a koronavírus okozta blokk után újra elkezdett élénkülni a piac, viszont 

az előző évek júliusaihoz képest 12-15 százalékos csökkenést jelent. 

Az elemzők szerint a visszaesés oka elsősorban a járványügyi helyzet miatti, hosszabb bezártság utáni kiszabadulás és a szokásosnál is erősebb szabadságolási és nyaralási hullám. Ez azonban csak átmenetileg lassítja az ingatlanpiaci tranzakciók átfutási idejét, hiszen a Duna House várakozásai szerint az őszi szezonban újra a tavaszihoz hasonló aktív ingatlanpiaci forgalommal számolhatnak az eladók és a vevők.

A jelenleg 75 ponton álló Keresletindex is hiába 

az elmúlt évek júliusi hónapjainak legalacsonyabb értéke, 

így is a koronavírus előtti, 2019-eshez hasonló keresletet mutat az ingatlanpiacon.

Bár az ingatlanpiac megtorpant, a jelzáloghitelpiac továbbra is rekordokat dönt. Az MNB tényadatai szerint több mint 364 milliárd forint értékű jelzáloghitel realizálódott a piacon az április-júniusi időszakban. A Duna House Pénzügyek szakértői a júliusra becsült összeget 115-130 milliárd forintra teszik, ami így megközelítheti a magyar ügyfelek által júniusban ténylegesen felvett 136 milliárd forintot. 

Magyarországon jelenleg óriási potenciál van a hitelpiac növekedésében, amire a jegybank tervei és törekvései is alapoznak: GDP arányosan ugyanis a lakosság lakáshitelállománya még V4-es összehasonlításban is messze elmarad az átlagtól. 

A jelzáloghitelpiacot az otthonteremtési támogatások intenzív kereslete mellett – ami csak önmagában is 10-15 százalékos növekedést jelent az előző évi adatokhoz képest –, az ősszel várhatóan újra felfutó ingatlanpiaci erősödés is tovább húzhatja.

Júliusban Nyugat-Magyarországon voltak a legaktívabbak a vevők és eladók, ezért a térségben 18-20 százalékkal nőtt az ingatlanok átlagos négyzetméterára. 

Ehhez nagyban hozzájárult, hogy jelentősen megélénkült a kereslet a Balaton-parti és a Velencei-tó menti nyaralók iránt, 

amelyeket ma már – a fogyasztói szokások megváltozása és a pandémia hatására – nem csak szezonálisan, hanem életvitelszerűen is használnak az új tulajdonosok. Habár az üdülőövezetekben a határ a csillagos ég, a vidéki városok ingatlanárai mérséklik ezt a nagy kiugrást, így országos viszonylatban a tavalyihoz hasonló képet láthatunk. 

Az ingatlanok 38 százaléka 250 ezer forint alatti négyzetméteráron cserélt gazdát, ugyanakkor a vevők negyede 15-20 millió forint között vásárolt lakást vidéken. Ezzel szemben Budapesten és agglomerációjában átlagosan 40-50 millió forintért vásárolnak ingatlant. 

Míg a fővárosban az eladott ingatlanok több mint fele 500-800 ezer forintos négyzetméterár közé esett, addig Pest megyében az ingatlanok alig egyharmadát értékesítették ilyen áron. Viszont, az agglomerációban kiegyenlített az ingatlanpiac, hiszen nincs kiugró érték egyik kategóriában sem.

Vásárlói szempontból továbbra is az első lakás vásárlása, a befektetés és a nagyobb otthonba való költözés a legfőbb motiváció, eladói részről viszont jelentősen megemelkedett a befektetés értékesítésének száma. 

Júliusban így már az egykori befektetők 28 százaléka akarta a most tapasztalható magas áron realizálni az ingatlan árának emelkedéséből származó hozamát Budapesten, 24 százaléka pedig vidéken, míg a tavalyi év azonos időszakában ez az arány 10, illetve 9 százalék volt.