Magyarország elérhette volna az 1936-os, az európai átlaghoz viszonyított fejlettségi csúcsát a 2010 utáni gazdaságpolitikával – írta Matolcsy György a magyarnemzet.hu-n hétfőn megjelent írásában, amelyben a jegybankelnök saját bevallása szerint az elmaradt eredményeket összegezte és számszerűsítette.
A jegybankelnök a honlapon megjelent előző írásában számolt be arról, hogy a Trianon utáni Magyarország 1936-ban volt a legközelebb Nyugat-Európa fejlettségéhez, illetve a mai uniós országok átlagos fejlettségéhez; akkor az uniós átlag közel 83 százalékát érte el szemben a 2019. év végi 73 százalékkal.
A miniszterelnök és a kormány a gazdaságpolitika intézményeinek munkamegosztásáról nem a legjobb döntést hozta, inkább a könnyebb ellenállást választották
– erősítette meg kiindulópontként korábbi állítását Matolcsy György hétfői cikkében.
Könnyebb volt például kipróbálni egy bevált pénzügyminisztert gazdaságpolitikai szerepben, mint bizalmat szavazni az NGM-csapat egyik tagjának, hogy folytassa a csúcsminiszteri működést.
A gazdaságpolitikai centrum és a költségvetési érdek összecsúszott, amiből mindig a rövid távú érdek kerül ki győztesen – így fogalmazott utalva arra, hogy a pénzügyi tárca és a jegybank között minden vita szakmai természetű.
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
Matolcsy György szerint egy fenntartható felzárkózási mandátummal rendelkező gazdaságpolitikai centrum jobb eredményt ért volna el, mint ami végül született például az uniós fejlesztési pénzek felhasználásában. Az első Széchenyi-tervben egy forint állami pénz három forintnyi beruházást mozgatott meg, a 2010-2019 közötti uniós programoknál 1:1 körüli az arány – érvelt. Az elköltött uniós pénzeknek szerinte legalább kétszeres szorzóval kellett volna működniük, ami elmondása alapján 15-20 ezermilliárd forint többletforrást, beruházást, 5-7 ezermilliárd forint költségvetési többletbevételt eredményezhetett volna.
2016 után évente átlagosan 30-40 ezer új otthont lehetett volna építeni, ami a ténylegesen megépült átlagosan 20 ezer otthonhoz képest 2020 végéig összesen 60 ezer lakás különbözetet jelent – mutatott rá a jegybankelnök. Ez szerinte évente átlagosan 0,5 százalékkal nagyobb GDP-növekedést és 200 milliárd forint többlet költségvetési bevételt hozott volna, miközben az időszak végére a gazdasági fejlettséget akár két százalékponttal emelte volna.
Évi egy-két százalék többlet GDP-hatást lehetett volna elérni azzal, ha elkészül a 3., 4. és 5. Széll Kálmán-terv, és valójában egy teljes versenyképességi fordulat indult volna el vagy ment volna végbe 2019 végéig – állította írásában az MNB vezetője. Azt is hozzátette, hogy a versenyképességi reformok egyes döntő területei a felgyorsult digitális átmenetet szolgálták volna.
A sikeres digitális átállást végrehajtó gazdaságok példája alapján évi több mint egyszázalékos többlet GDP-t valószínűsíthetünk erről a területről a létrejött GDP-hez képest
– tette hozzá.
Matolcsy György felhívta a figyelmet arra is, hogy az állami beruházások területén növelni kellett volna a hatékonyságot. Különösen a 2020-2022 közötti válság és az abból való kilábalás idején kaphatott volna meghatározó szerepet ez a hatékonysági többlet.
A gazdaságpolitikai centrum és a pénzügyi tárca szétválasztása a makrogazdasági mutatók jelentős javulását eredményezte volna. Ha megmarad a gazdaságpolitikai centrum, az a mindennapi életben is érezhető változásokhoz vezetett volna, ami a nagyobb reálkeresetben, a magasabb reáljövedelemben, a kis- és közepes vállalkozások bővülő exportbevételében, a kevesebb fiatal munkanélküliben és a még több felzárkózó régióban jelent volna meg – magyarázta.
A fentiek eredményeképpen az államadósság-ráta legkisebb értéke 55 százalék körül alakult volna, a devizában fennálló államadósság szintje 0-5 százalék körüli szintre süllyedt volna, a termelékenységi többlet 10-15 százalékos lenne, az erre épülő bértöbblet pedig 15-20 százalékos lehetett volna – összegezte.
A jegybankelnök azzal zárta sorait a magyarnemzet.hu-n, hogy ma is több változat létezik a 2030-ig tartó gazdasági fejlődésre.
A mi jövőnkből is egyszer múlt lesz, és kizárólag rajtunk áll, hogy melyik változat győz. Tanuljunk a múlt hibáiból, hogy mindannyian győztesek legyünk
– fogalmazott.
