Egy év alatt mintegy 1,3 millió alkalommal jelentek meg a legnépszerűbb internetes keresőprogramon az MNB figyelmeztetései a jogosulatlan befektetési szolgáltatókkal kapcsolatban, s ezek nyomán az eddiginél csaknem nyolcvanezerrel több fogyasztó kereste fel az MNB honlapjának Figyelmeztetések aloldalát – közölte hétfőn a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A jegybank közleménye figyelmeztet: három és tíz év közötti szabadságvesztést kockáztatnak azok az online csalók, akik kattintásvadász reklámokkal, extrém és kockázatmentes hozamot ígérve valójában áldozataik pénzét akarják megszerezni.

Fotó: Shutterstock

Az elmúlt egy évben mintegy 1,3 millió alkalommal villant fel az internetes befektetési lehetőségeket kereső fogyasztók képernyőin a Magyar Nemzeti Bank figyelmeztetéseinek elérhetősége. A jegybank ugyanis – a magyarországi ügyfelek által leggyakrabban használt keresőportál hirdetési lehetőségeivel élve – a tipikus befektetési kulcsszavakra való webes keresések során jeleníti meg a találatok közt fogyasztóvédelmi üzeneteinek linkjét. 

Ennek köszönhetően az MNB üzenetei az összes, a befektetési „slágertémákkal” kapcsolatos keresések több mint felénél, gyakorta a legelső találatok közt – és hangsúlyozottan az esetlegesen gyanúsnak tűnő hirdetések közvetlen közelében – voltak elérhetők. Az elmúlt évben – az így megjelenített linkekre kattintva – az eddiginél csaknem 80 ezerrel több ember kereste fel az MNB honlapjának fogyasztóvédelmi oldalait és kapott ezáltal segítséget a megfelelő biztonságos pénzügyi döntés meghozatalában, mint tette volna e projekt nélkül. 

A jogosulatlan szolgáltatók, magánszemélyek – a koronavírus-járvány miatti megnövekedett internetes forgalmat is kihasználva – gyakorta 

a világhálón kínálnak gyors, munkát nem igénylő, ám extrém magas hozamú, ugyanakkor kockázatmentesként hirdetett „befektetési lehetőségeket”. 

A kattintásvadász és agresszív reklámok mögött azonban sok esetben nincs valódi azok egyetlen célja az óvatlanok megkárosítása. 

Az MNB – folyamatos piacfelügyeleti felderítő és szankcionáló tevékenysége, büntetőfeljelentései mellett – a jogsértések megelőzése, a befektetők érdekének védelme és a pénzügyi tudatosság fejlesztése érdekében 2020-ban indította el internetes tájékoztató kampányát. Ennek részeként folyamatosan naprakészen tartja honlapjának a jogosulatlan szolgáltatók kiszűrését segítő és további, a témához kötődő információkat nyújtó Figyelmeztetések aloldalát is. 

Így az ügyfelek a befektetési szerződés megkötése előtt egy gombnyomással ellenőrizni tudják, hogy az adott szolgáltató vagy magánszemély rendelkezik-e pénzügyi felügyeleti engedéllyel vagy regisztrációval. 

A honlapon külön lekérdezhetők a hazai, illetve külföldi jegybankok, pénzügyi felügyeletek már ismert jogosulatlan szolgáltatóit felsoroló „feketelisták”. A jegybank emellett részletesen bemutatja az MNB által nem felügyelt és olykor az ügyfelekkel szembeni visszaélésre használt eszközöket, így a befektetési arannyal, karbonkredittel, nyereségrészesedési joggal és az ICO-val kapcsolatos ügyletek főbb jellemzőit. 

A tájékoztatók részletesen ismertetik, hogy az ügyfelek miképp előzhetik meg, hogy jogosulatlan szolgáltatók áldozataivá váljanak. A szolgáltatók azonosításában az MNB ügyfélszolgálata és a vidéki Pénzügyi Navigátor Tanácsadó irodák is segíthetnek.

Ha egy ajánlat, megkeresés kapcsán jogosulatlan szolgáltatás gyanúja vetődik fel, javasolt, hogy az érintett befektető haladéktalanul, még a szerződés megkötése előtt jelezze azt az MNB-nek. 

Ha egy jogosulatlan szolgáltató a befektetőktől kicsalt pénzt hiánytalanul visszafizeti és az ügyfeleket nem éri kár, akkor (az MNB bírságán felül) „csak” 3 év letöltendő szabadságvesztést kockáztat. Ha azonban a befektetők nem kapják vissza a pénzüket, akkor már elleni bűncselekmény gyanúja is felmerülhet, ami a jogszabály szerint (az okozott kár nagyságától függően) akár 10 év szabadságvesztéssel is sújtható.