BUX 52,376.91
+0.09%
BUMIX 4,404.2
-0.58%
CETOP20 2,374.54
-0.46%
OTP 18,110
-0.96%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
-0.27%
+0.67%
ZWACK 16,600
0.00%
0.00%
ANY 1,615
-0.31%
RABA 1,570
0.00%
0.00%
-2.06%
+1.66%
0.00%
+0.40%
+0.38%
-2.60%
-0.44%
+3.00%
OTT1 149.2
0.00%
-2.04%
MOL 2,436
-0.08%
-0.67%
ALTEO 1,395
+1.82%
0.00%
-3.23%
EHEP 1,975
+0.25%
0.00%
4IG 1,010
-0.39%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.20%
-0.35%
-5.00%
+8.33%
SunDell 37,400
0.00%
0.00%
-0.44%
-3.24%
0.00%
-1.23%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Diákok százezrei ülnek be az iskolapadba

Körülbelül másfél millió diák számára jelenléti oktatással indul a tanév. Nem lesz kötelező a maszkviselés, és belépés előtti testhőmérést sem írnak elő a szabályok.

Megkezdődik a 2021–2022-es tanév, a kormány jelenléti oktatásra készül az intézményekben, sem a maszkviselés, sem a belépés előtti testhőmérés nem lesz kötelező. Szeptember 1-jén 323 ezer óvodás, 719 ezer általános iskolás és 407 ezer középiskolás kezdi meg az évet, a felsőoktatásban nappali képzésben valamivel több, mint 200 ezer hallgató tanul, idén gólyaként több mint 75 700-an nyertek felvételt, a pótfelvételi eljárásban több mint 6100-an.

Fotó: Shutterstock

A szülőknek az iskolakezdés jelentős kiadással jár, bár a tankönyvekért egyetlen diáknak sem kell már fizetnie, az ingyentankönyvet 1,2 millió tanuló számára biztosítják, a központi költségvetésnek ez 13,5 milliárd forintjába kerül. A füzetekből, tollakból, tolltartókból összeállított tanszercsomagok ára 10-15 ezer forint is lehet, az iskolatáskák 5-6 ezer forintnál kezdődnek, és 25-30 ezer forintba is kerülhet egy márkás hátizsák. Szükség lehet tornadresszre vagy tornacipőre is, a legolcsóbb íróasztalért pedig 20 ezer forintot kérnek a bútorboltokban.  

A közétkeztetésben az iskolai menzákon körülbelül 15 százalékos áremelkedésre kell számítani az új menzarendelet miatt, ezt már nyáron jelezte Gál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének elnöke. A 2020-ban megalkotott kormányrendelettel egy új időszámítás indult el a közétkeztetésben, az iskolai menzákon is helyi termelőktől származó ellenőrzött minőségi élelmiszereket lehet csak felszolgálni. Szeptembertől 400-600 forintos ebédárakkal kell számolni az iskolákban, aki pedig napi háromszori étkezést kér gyermekének, az havi 13–20 ezer forint közötti összeget fizethet az étkezésért.  

A pedagógusok száma a köznevelésben és a szakképzésben egy évtizede nagyjából változatlan, 160-170 ezer fő között mozog, miközben a gyermekek száma ez időszakban csökkent – válaszolta a VG-nek az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Az oktatási kiadások idén meghaladják a 2240 milliárd forintot, ami egy év alatt 90 milliárd forintos emelkedést jelent és közel 796 milliárd forintos forrásbővülést 2010-hez képest. 

A főállású pedagógusok körében közel 12 ezer fős hiányról beszélt a VG-nek Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Egy 2019-es felmérést említve megjegyezte, az intézményvezetők nyilatkozata szerint Magyarországon minden ötödik általános iskolában dolgozik olyan pedagógus, akinek nincs felsőfokú végzettsége, minden negyedik oktatási intézményben pedig úgy tanítanak a tanárok, hogy nem a végzettségüknek megfelelő tantárgyat oktatják. A betöltetlen állások száma a kérdőívek szerint 7 ezer volt a középiskolákban és az általános iskolákban, az óvodákból pedig csaknem 4 ezer óvodapedagógus hiányzott. Totyik Tamás kiemelte: a költségvetés oktatásra fordított kiadásainak aránya a bruttó hazai termékből (GDP) 2019-ben már csak 3,9 százalékot tett ki, míg a kétezres évek elején 5,7 százalék volt az oktatásra fordított GDP. 

A PSZ szerint az lenne ideális, ha a GDP 6 százalékát költené a központi költségvetés az oktatási kiadásokra. A szakszervezeti vezető szerint a következő öt évben a tanárképző főiskolára, egyetemre felvett hallgatók és a nyugdíjba vonuló pedagógusok között több ezer fős különbség lesz, ami hatalmas problémát vetít előre. Totyik Tamás kiemelte: a következő időszakban évente 7000-7500 tanár megy majd nyugdíjba.  

A magyar oktatási rendszerben az alulteljesítő tanulók száma 25 százalék felett van a 15 évesek körében. Egyes kutatások szerint, akik a nemzetközi mérések alapján nem érik el a négyes szintet – a magyar tanulók 60 százaléka –, azoknak a munkáját a következő 20 évben a robottechnológia ki fogja váltani. A PSZ szerint a Nemzeti alaptanterv az átlagosnál jobb képességű diákoknak készült, így az új alaptanterv sem fogja az alulteljesítő tanulók számát csökkenteni.

Húszéves a Diákhitel Központ Zrt. 

Két évtizeddel ezelőtt, 2001-ben indult el az a diákhitelezési rendszer, amely egyedülálló modell Európában. Diákhitelt már nemcsak a felsőoktatásban tanuló diákok, hanem a felnőttképzésben részt vevők is igénybe vehetnek – mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára. A szervezet eddig 462 ezer hallgatónak folyósított diákhitelt 408 milliárd forint értékben.

Kapcsolódó cikkek