Indulnak a minimálbér-tárgyalások
A járvány negyedik hulláma még bekavarhat, de az ősszel létrejöhet a megállapodás a jövő évi minimálbérről, amely elérheti a kétszázezer forintot – hangzott el a szakszervezetek szakmai megbeszélésén. A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) által szervezett konferencián a kormány képviseletében Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára jelezte, hogy minden gazdasági szerelő látja a kérdés súlyát, továbbá bejelentette, hogy a jövő héten összeül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma.
Ütemezett minimálbér-emelésekre van szükség, amelyek nem okoznak sokkot a gazdaságban – jelentette ki Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Úgy látja, hogy az elmúlt években többet kellett volna emelni, akkor nem lenne ekkora különbség az egyes növelésekben, és most is szerencsésebb lenne a többlépcsős megoldás. Felhívta a figyelmet a Munkástanácsok korábbi javaslatára, amely bizonyos kritériumokat állítana fel a minimálbér megállapításánál. Ez azért fontos, mert a felek számtalan alkalommal eltérő előrejelzéseket vettek figyelembe, legutóbb például az inflációs prognózisok kapcsán. Hangsúlyozta, hogy a minimálbérnek az átlagbér alapján kellene növekednie, annak legalább az 50 százalékát el kellene érnie. Elmondása szerint ez az arány Szlovákiában 60 százalék volt, a hazai 40-45 százalék körüli. Ha jövőre 18 százalékkal nő a minimálbér, akkor fennáll a bértorlódás veszélye is az állami cégeknél.
A munkáltatók a szociális hozzájárulási adó legalább 5 százalékos csökkentését tartják szükségesnek
– erről Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke beszélt. Egyetértett abban, hogy a minimálbérnek kiszámíthatóan és elsimíthatóan kellene növekednie. Emlékeztetett, hogy 2017-ben 25 százalékkal indítottak. A munkavállalói oldal képviselője szerint az utóbbi években erőteljes emelkedés volt, ami nagyjából helyre tette a legkisebb munkabért, ezzel egyensúlyi helyzetbe került. Bár az elmúlt egy év megtörte a fejlődési vonalat, de ez az év a magyar gazdaságnak is eredményesnek ígérkezik. Rolek Ferenc úgy látja, a bérek válságállók voltak, innen lehet előremenni a növekedésnek és a hatékonyságnak megfelelően.
A kétszázezer forint nem vitatéma
– nyomatékosította.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke emlékeztetett, hogy a járvány első hulláma nagy ijedséget okozott, de a második és a harmadik nagy tanulsága, hogy a gazdaságot nem lehet már bezárni. A szakszervezeti vezető a mostani megállapodást párhuzamba állította a 2016-ossal, amely számottevő emelkedést hozott a legkisebb munkabér nagyságában.
Korszakhatár volt 2018-ban, amikor a minimálbér elérte a létminimum szintjét, ezért a szakszervezetek hosszú évek óta küzdöttek, de évtizedekig nem jött össze
– mutatott rá, az eddigi eredményt még mindig kevésnek értékelve. Mint elmondta, a visegrádi országok keresetei mellett a horvátországiak és a romániaiak is gyors ütemben zárkóznak fel.
Arra a felvetésre, hogy most a kormány sokkal aktívabb, mint a legutóbbi tárgyalások idején volt, Bodó Sándor felidézte, akkor nagyon más volt a gazdasági helyzet, mert bár lehetett volna magasabb százalékot mondani, de a munkáltatók bizonytalan helyzete ezt nem tette lehetővé, indokolt volt az óvatosság. Most sokkal jobbak a gazdasági körülmények, mint januárban voltak – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Rolek Ferenc is hasonlóan látta, emlékeztetve, hogy december–januárban nehéz helyzetben voltak a gazdasági szereplők: tavaly úgy emelkedett 8 százalékkal a minimálbér, hogy közben a GDP 5,5 százalékkal csökkent.
Az európai minimálbérről Rolek Ferenc szkeptikusan nyilatkozott, szerinte annak nincs jogi alapja. Óriási hiba ilyen döntést hozni – fogalmazott a formálódó uniós irányelvről.
