Tovább nőttek az európai földgázárak: a mérvadónak számító hollandiai TTF-tőzsdén a spot jegyzés már 50 euró körüli megawattóránként

– válaszolt a VG-nek az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője, aki egy hónapja még „csak” 40 euró fölötti jegyzésekről beszélt. Pletser Tamás ráadásul nem látja jelét egy esetleges árcsökkenésnek, így az év hátralévő részében is magas nagykereskedelmi árakra számít. Mint emlékeztetett, az áram- és a gázárak jellemzően együtt mozognak.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / VG

Mindez a fűtési idény közvetlen kezdete előtt, amikor az ország egyes részein az éjszakai lehűlés idején a lakosság már bemelegítette a házát. Igaz, az egyetemes szolgáltatásban vételezőket közvetve sem érintik az említett, magas nagykereskedelmi árak, hiszen a hazai háztartások a több éve leszorított és azóta sem emelt hatósági tarifát fizetik, az előbbiek mellett a távhőért is. Tankoláskor azonban már a lakosságnak is mélyebben a zsebébe kell nyúlnia, ráadásul a Holtankoljak szerint holnaptól a 95-ös benzin ára 4 forinttal literenként átlagosan 451 forintra, a gázolaj 3 forinttal 448 forintra nő.

A piaci szereplők viszont minden fronton szembesülnek a magas energiárakkal.

Nagyon durva energia- és alapanyagár-emelkedés történt az elmúlt hónapokban, amit a vállalkozások nem tudnak teljesen a fogyasztókra hárítani

– mondta a VG-nek Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Az alumínium most 30, az acél 70-80 százalékkal drágább, mint az első negyedév végén, ami biztosan növeli majd az inflációt.

A cégek bevetik az árak ellen, amit tudnak.

A nagyobb, erősebb közúti fuvarozók igyekeznek a megbízóikkal olyan szerződéseket kötni, amelyek szerint a díj követi a részét képező üzemanyagár esetleges változását

– válaszolt a VG-nek Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) megbízott főtitkárhelyettese –, de ezt a mikro- és kisvállalkozások többsége nem tudja megtenni az erős versenyben. Sokuk akkor sem adja vissza a megbízását, ha a gázolaj drágulása miatt a bevételei már nem fedezik a kiadásait, mert reméli, hogy később javulnak a piaci körülmények. Ez azért is fontos, mert éppen e vállalkozói kör adja a közúti fuvarozók meghatározó részét. További probléma, hogy a hazainál akár 150-200 forinttal is olcsóbb a gázolaj a harmadik országokban, amelyek fuvarozói az uniós piacon teremtenek konkurenciát magyarországi riválisaiknak. Egy-egy tank üzemanyaggal akár 1500 kilométert is megtehetnek.

Minden építőipari gyártó keresi az energiafelhasználás csökkentésének, a zöldenergia-arány növelésének módját

– erről Szarka László, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöke tájékoztatta a VG-t. Az energiaigény csökkentését ösztönzi, hogy a szén-dioxid-kvóta egyetlen év alatt megduplázódott árai jócskán megnövelik a gyártási költségeket. A földgáz drasztikus drágulásának hatását a tetemes gázigényű gyártók határidős vásárlási szerződésekkel igyekeznek tompítani, de az általuk elszenvedett árnövekedés így is két számjegyű, és mostanáig az áram is 12-17 százalékkal drágult egy év alatt a versenypiacon. Az építőanyag-gyártók olyan termékfejlesztéseken is dolgoznak, amelyek révén a termékeik előállításához kevesebb energia is elég változatlan vagy jobb termékminőség mellett. Váltottak emellett új anyagok, adalékanyagok használatára, például az égetett kerámiacserép formázását részben bio-adalékanyagokkal segítik. Az égetett kerámiatégla gyártói a szárításkor újrahasznosítják az égetéskor keletkezett hulladékhőt.

Mint a VG a napokban beszámolt róla, a hazai mezőgazdaság is küzd a magas energiaárakkal. Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének tanácsosa közölte, hogy a terményszárítók a hamarosan induló gázévre a korábbinál jóval drágábban jutottak a szénhidrogénhez, emiatt elsősorban a kukorica szárítása drágul meg. Egy százalék víz elvonása egy tonna termény esetében hatezer forintba kerül. A gáz sok műtrágya gyártásának is az alapanyaga. A meghatározó hazai műtrágyagyártó, a Nitrogénművek a napokban jelezte, hogy az Európai Beruházási és Fejlesztési Bankkal a péti ammónia-előállítás energiahatékonyságának növelésén dolgozik.

Összességében Magyarországnak mint nettó energiaimportőrnek az árak emelkedése semmiképpen sem kedvező

– mutatott rá a VG-nek Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője. A növekvő üzemanyagárak az inflációra is közvetlenül hatnak.

Fotó: Oláh Tibor / MTI

Az áram és a gáz drágulása megjelenik a vállalatok termelői költségeiben, előbb-utóbb majd az értékesítési árakban is, onnan pedig továbbgyűrűzik a fogyasztói árakba. Ez a magyar gazdaság növekedését abból a szempontból fékezheti, hogy az infláció magasabb lesz, amit nem kompenzálnak a béremelések, hiszen a vállalatok a magasabb árakból származó pluszbevételt a nagyobb energiaköltségekre fordítják. Ugyanakkor – mutatott rá – a kedvezőtlen hatások ellenére az energiaárak csak mérsékelten fékezik a gazdaságot.

Természetes, hogy változik az energia ára, és láttunk már a mostaninál jóval magasabb olajárat is. Így aggódni összességében nem kell, de örülni sem

– tette hozzá az elemző.

Kisebbek a gázkészletek

A közelgő fűtési idény kapcsán Pletser Tamás rámutatott, hogy a nyugat-európai és a magyarországi föld alatti gáztárolók töltöttsége is alacsonyabb, mint egy éve volt. Ám a hazai kapacitások viszonylag nagyok az igényekhez képest, vagyis a 2020-asnál kisebb mennyiség nem hordoz ellátási veszélyt. Az árak alakulása nagymértékben függ a következő hónap időjárásától és attól, hogy lesznek-e olyan hidegbetörések, mint tavaly. A háztartásokat azonban az esetleges korlátozások sem Magyarországon, sem Nyugat-Európában nem érintik – szögezte le az elemző.

A hazai föld alatti tárolókban augusztus 15-én 4,9 milliárd köbméter gáz volt a MEKH közzététele szerint az egy évvel korábbi 5,8 milliárd köbméter után.

Az ország gázellátása emellett belföldi termelésből, de döntően vezetékes importból történik. A behozatal iránya október 1-jétől jelentősen megváltozhat: a még alá nem írt, új magyar–orosz hosszú távú importmegállapodás szerint akkortól az Ukrajna felőli behozatalt a Szerbia felőli váltja fel.

Nem elég, hogy felkészült a Főtáv

Mivel a távfűtés közösségi szolgáltatás, egyedi igények műszakilag korlátozottan, az arra alkalmas rendszerrel rendelkező épületeknél  érvényesíthetők – közölte a VG-vel az ország legnagyobb távhőszolgáltatója, a Főtáv Zrt., amely a hónap elején már egy szállodában és két lakóépületben megkezdte a fűtést. A rendeletben nem szerepel – mutatott rá –, de a fűtési szezon előtt is elindítható a fűtés, ha a műszaki feltételek adottak. Szeptember 15-re befejeződik a távhőrendszerek tervezett karbantartása – ez a Főtávnál az idén mintegy egymilliárd forintba került –, de ekkorra a fogyasztó tulajdonában lévő épület rendszereinek is alkalmasnak kell lenniük a fűtésre. A Főtáv a fűtést szeptember 15. és legkésőbb október 15. között indítja meg, az egyes lakóközösségekkel kötött megállapodásban rögzített értékekhez igazodva.