Átlagosan évi 200 ezer forint rezsipénz marad a magyarok zsebében

A kormány 2013-ban és 2014-ben 25 százalékkal csökkentette a lakosság számára az áram, a gáz és a távhő árát – közölte online bejelentésében Schanda Tamás, az Inováció és Technológiai Minisztérium államtitkára –, így a hazai lakosság fizeti Európában a legalacsonyabb gázárat, és a második legalacsonyabb áramárat. 

A rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyar családok minden évben átlagosan 200 ezer forintot spórolnak

– jelentette ki. Schanda Tamás emlékeztetett, hogy közműszámláin mindeni láthatja, mennyit hagyott nála a rezsicsökkentés.

Felidézte, hogy a biztonságos gázellátás érdekében a napokban megszületett az új magyar-orosz hosszú távú gázvásárlási megállapodás. A tíz plusz öt évre szóló egyezmény keretében Magyarországra évi 4,5 milliárd köbméter energiahordozó érkezik. Ugyanakkor – mutatott rá – nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy Brüsszellel is vitába kell szállnunk. 

Brüsszel a klímaváltozásra hivatkozva olyan új adókat akar ránk kényszeríteni, amelyek megemelnék a magyar családok rezsijét. A kormány álláspontja azonban az, hogy a környezetszennyezés árát a környezetszennyező nagyvállalatoknak kell megfizetniük, nem a magyar családoknak

– hangsúlyozta, majd kijelentette: továbbra is azon dolgozunk, hogy megvédjük a rezsicsökkentést.

Az államtitkár által hivatkozott rezsiadatokról havonta jelentést tesz közzé a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A legutóbbi, de a korábbi adatokból is kiviláglik a hazai és az európai országok lakosai által fizetett rezsidíjak közötti, jelentős különbség. A vizsgált országok fővárosaiban fizetett rezsidíjak összehasonlítása alapján augusztusban Koppenhágában és Berlinben több mint háromszor volt magasabb a lakossági áramtarifa, mint Budapesten, és további tíz fővárosban legalább kétszer akkora. Magyarország mellett csak három olyan európai ország van, amely a lakosságával nem fizettet energiaadót. A koppenhágai és a berlini tarifán belül például egyedül a megújuló alapú áramtermelés támogatására fizetett energiaadó nagyjából akkora, mint a teljes budapesti lakossági végfelhasználói áramár. 

A hazai lakosság egyébként magáért az áramért (tehát a tarifa egyik összetevőjéért) is felét-harmadát fizeti, mint az említett két  főváros háztartásai.

A gázárak terén még nagyobb, több mint nyolcszoros a különbség Budapest javára, e lista szerint a a stockholmi lakosoknak kell a legmélyebben a zsebükbe nyúlniuk. A koppenhágaiak négy és félszer, az amszterdamiak majdnem négyszer fizetnek többet a gázért, és további tizenhat főváros háztartásai is legalább kétszer többet. Egészen más lenne viszont a helyzet, ha a magyarországi háztartásoknak a piaci árat számláznák ki. Most ugyanis a nemzetközi áramáraknak csak a 40 százalékát, a földgázáraknak pedig a 30 százalékát fizetik. Ebből számolva egy átlagos háztartásnak éves szinten mintegy 386 ezer forinttal többet kellene fizetnie a pillanatnyi nemzetközi piaci árak alapján.

Ez azért is kiemelendő, mert az említett, új hosszú távú gázvásárlási megállapodás az energiabiztonság mellett a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartását is szolgálja. Mint a hivatalos bejelentésekben elhangzott, az orosz Gazprom Európában az egyik legalacsonyabb áron adja el a gázt.

Az ellátásbiztonság szempontjából emellett kiemelten fontos a magyarországi földalatti gáztárolók szerepe. Kapacitásaik az ország felhasználására vetítve európai összehasonlításban a legnagyobbak közé tartoznak, töltöttségük jelenleg 85 százalék közelében áll. Ez azt is jelenti, hogy a már betárolt mennyiség bőven elég lenne az ország teljes téli gázigényének kielégítésére, de a letárolás még tart. (A MEKH által közölt legfrissebb, szeptember 15-i adat 5,2 milliárd köbméter.)

Magyarországgal szemben azonban a többi európai tároló feltöltése lassabban halad, részben Oroszország kisebb gázexportja miatt,

és azért, mert az EU-ban megnőtt a gáz iránti igény a gazdasági újraindításával összefüggésben. További kedvezőtlen hatás volt, hogy szűkíti a villamos energia kínálatát a szénerőművek és atomerőművek bezárása, ráadásul felszökött a szén-dioxid-kvóta ára is. Orbán Viktor miniszterelnök egy további okra is rámutatott a magas európai energiaárak mögött. A szlovéniai Brdóban az európai uniós tagországok és a nyugat-balkáni térséget alkotó országok állam-, illetve kormányfőinek találkozója előtt szerdán kifejtette, hogy szerinte részben az Európai Bizottság is hibáztatható, hibája, hogy az árak megemelkedtek. Ezért meg kell változtatni bizonyos szabályozásokat, különben mindenki hátrányt fog szenvedni. A megváltoztatandó szabályozásra példaként az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert hozta, amellyel – mint kijelentette –, szakítani kell, „és vissza kell térnünk a realitásokhoz”. 

Rámutatott, hogy az Európai Bizottság által javasolt, úgynevezett zöld megállapodás – erről idéztük fent Schanda Tamást – közvetett adózást rejt a lakástulajdonosok és az autótulajdonosok számára, ez pedig Magyarország számára elfogadhatatlan.

A kialakult magas árakra reagálva több európai ország kormánya is mérlegeli, hogy intézkedéseket hoz a lakossági energiaárak csökkentése érdekében. 

Spanyolországban annak terhére mérsékelték ideiglenesen a lakossági tarifákat, hogy a vállalatokra különadót vetettek ki, Franciaországban pedig egyszeri, 100 eurós rezsiutalványt adnak az év végén az arra leginkább rászoruló 5,8 millió háztartásnak. Magyarországon ilyen intézkedésre nem volt szükség, hiszen a lakosságot védi a rezsicsökkentés, de anélkül jelentősen megemelkedtek volna az általa fizetett áram- és gázdíjak.